
Ferenc pápa Laudato si’ című enciklikája, amely 2015-ben jelent meg, mérföldkőnek számít a katolikus egyház történetében – ez volt az első dokumentum, amelyben egy pápa ilyen hangsúlyosan a környezetvédelemről írt.
A kérdéses enciklika – pápai “körlevél” – messze túlmutat az egyházi körökön, és jelentős társadalmi, politikai visszhangot váltott ki világszerte. Többek között hozzájárult a 2015-ös párizsi klímaegyezmény sikeréhez is. A Laudato si’ teológiai elmélkedést és konkrét politikai felhívást egyaránt tartalmaz.
Ferenc pápa szerint Isten jelen van a teremtés minden részében, egy levélben vagy egy hegyi ösvényben éppúgy, mint egy szegény ember arcában. Ennek megfelelően a pápa elítélte a rövid távú gondolkodást és a mértéktelen fogyasztást. Úgy vélte, új látásmódra van szükség az emberről, a társadalomról és a természethez fűződő kapcsolatunkról.
Az enciklika egyik fő gondolata az „integrált ökológia”, amely szerint a környezeti és társadalmi válság nem különálló problémák. A szegénység felszámolása, a természet védelme és az emberi méltóság megőrzése szerinte csak együtt valósítható meg. A fejlődést tehát az elhunyt pápa szerint nem csak gazdasági mutatókkal kell mérni, hanem azzal is, mennyire szolgálja az emberek.
Az enciklika gyakorlati hatása is jelentős. Világszerte új katolikus környezetvédelmi kezdeményezések indultak el, és a már működő szervezetek is nagyobb hangsúlyt helyeznek a környezeti ügyekre. Kutatások szerint a Laudato si’ hozzájárult ahhoz, hogy világszerte megnőtt az érdeklődés a környezetvédelem iránt. Bár az utóbbi években a környezetvédelem némileg háttérbe szorult a globális politikai napirenden, Ferenc pápa figyelmeztetett: a béke, az igazságosság és a teremtés védelme szorosan összefügg. Ha nem kezeljük időben a klímaválságot, az instabilitást, migrációt és konfliktusokat szülhet.
forrás: vaticannews.va
Nyitókép: Fabrizio Maffei / Shutterstock