Június 6. Szombat, Cintia, Norbert

Brutális szupervulkán robbant fel Új-Zéland alatt – most kiderült, hogyan történt

Nagyjából 350 ezer évvel ezelőtt valami egészen elképesztő történt a mai Új-Zéland területén. Egy olyan vulkánkitörés rázta meg a szigetországot, amely nemcsak a tájat formálta át teljesen, hanem akkora mennyiségű hamut és törmeléket lövellt az égbe, hogy azzal gyakorlatilag az egész országot be lehetett volna temetni.


A tudósok most új kutatásban próbálták rekonstruálni ezt az ősi vulkánkitörést, és az eredmény egészen döbbenetes lett. Maradj velünk, és megtudod!

Rekonstruálták a rémisztő vulkánkitörést (illusztráció)
Rekonstruálták a rémisztő vulkánkitörést (illusztráció)  Fotó: synthetick / Shutterstock

Mi állt a legnagyobb vulkánkitörés mögött?
 

  • 350 ezer éve hatalmas szupervulkán tört ki Új-Zélandon
  • A Whakamaru-kitörés a legerősebb vulkáni kategóriába tartozott
  • Körülbelül 2300 köbkilométer vulkáni anyag került a felszínre
  • A hamu az egész országot beboríthatta volna
  • A kitörés kezdetén magma és víz találkozása okozott brutális robbanásokat
  • A tudósok szerint egyszerre több magmakamra is aktiválódott
  • A térség ma is a Föld egyik legaktívabb vulkáni zónája


Nem egy sima vulkánkitörés: sokkal  veszélyesebb

A legtöbb ember, amikor vulkánkitörésre gondol, lávára és füstfelhőkre képzel. A most vizsgált esemény azonban messze nem hétköznapi kitörés volt. A kutatók úgynevezett szupervulkáni kitörésről beszélnek. Ez a Föld egyik legritkább és legerősebb természeti jelensége. 

A vulkánkitöréseket egy skálán mérik, amelynek maximuma a 8-as szint. A Whakamaru-kitörés elérte ezt a legmagasabb kategóriát.

Összehasonlításképp: az ilyen események sokkal pusztítóbbak lehetnek, mint a történelem legismertebb vulkánkitörései.

A kutatók számításai szerint a kitörés körülbelül 2300 köbkilométer vulkáni anyagot lökött ki magából. Ez annyira felfoghatatlan mennyiség, hogy a tudósok inkább így szemléltetik: ha ezt a törmeléket egyenletesen szétterítették volna, egész Új-Zélandot körülbelül 9 méter vastag réteg fedte volna be.

A vulkáni hamu nemcsak a közeli területekre hullott. Több száz kilométerre is eljutott, sőt a Csendes-óceán távoli részein is megtalálták a nyomait. A mai Északi-sziget nagy részét legalább 30 centiméter vastag hamuréteg fedhette be, a kitöréshez közelebb pedig akár több méter vastagon állhatott a vulkáni törmelék.

Tóból indult a pokol

A kutatás egyik legérdekesebb része az, hogy a kitörés elején valószínűleg egy hatalmas tó létezett a térségben. A magma ebbe a tóba tört fel. Amikor az izzó kőzet találkozott a vízzel, brutális robbanások indultak be. Ez tovább fokozta a kitörés erejét. A tudósok szerint később a tó gyakorlatilag eltűnt: a kitörés során feltöltődött törmelékkel és hamuval, miközben maga a vulkáni rendszer egyre agresszívebbé vált.

Sokáig azt hitték, hogy az ilyen szuperkitörések mögött egyetlen óriási magmakamra áll. Az új kutatás azonban arra utal, hogy ennél sokkal bonyolultabb dolog történt. A tudósok szerint legalább öt különböző magmaforrás aktiválódhatott egyszerre a föld alatt. Vagyis a kitörés láncreakcióként terjedhetett tovább a mélyben. Ez azért nagyon fontos felfedezés, mert segíthet megérteni, hogyan képes egy vulkán ilyen elképesztő méretű robbanást produkálni.

Olyan forró hamufelhők söpörtek végig, amelyek elől nem lehetett volna menekülni

A szuperkitörések egyik legveszélyesebb része nem is maga a láva., hanem az úgynevezett piroklaszt-ár. Ez rendkívül forró gázból, hamuból és kőzettörmelékből álló felhő, amely óriási sebességgel robog végig a felszínen. A Whakamaru-kitörés során ilyen izzó felhők söpörhettek végig az egész tájon, több száz méter vastag vulkáni rétegeket hagyva maguk után. Aki a közelben lett volna, gyakorlatilag esélyt sem kapott volna a túlélésre.

A kutatók szerint a Taupō vulkáni zóna ma is rendkívül aktív.

Ez a térség húzódik végig Új-Zéland Északi-szigetén, ahol gejzírek, forró források, vulkáni tavak és ma is működő vulkánok találhatók. Bár ilyen gigantikus szuperkitörések nagyon ritkák, kisebb – de így is pusztító – vulkánkitörések továbbra is előfordulhatnak a térségben. Éppen ezért próbálják a tudósok minél pontosabban megérteni, hogyan működnek ezek az óriási vulkáni rendszerek.

Nyitókép: Shutterstock 

Forrás: sciencealert

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!