Súlyos figyelmeztetés érkezett az Antarktiszról: kritikus állapotba kerülhet a Világvége-gleccser
Az Antarktisz hatalmas jégtömegei a Föld édesvízkészletének jelentős részét tárolják, ám friss kutatások szerint a kontinens egyes területein az olvadás gyorsabb ütemben zajlik, mint azt korábban feltételezték. A tudósok figyelme most különösen a Thwaites-gleccserre irányul, amelynek meggyengülése világszintű következményekkel járhat.
A Nyugat-Antarktiszon található Thwaites-gleccser a bolygó egyik legnagyobb jégáramlási rendszere, majdnem akkora, mint az Egyesült Királyság területe. A szakemberek szerint a gleccser előtt elhelyezkedő úszó jégtömeg, az úgynevezett selfjég olyan mértékben meggyengült, hogy akár már az idén összeomolhat.

Egyre instabilabbá válik a Thwaites-gleccser az Antarktiszon
A globális felmelegedés következtében a világ számos gleccsere visszahúzódik, de a Thwaites helyzete különösen aggasztó. A kutatók által végzett fúrások azt mutatták ki, hogy a viszonylag melegebb tengervíz alulról erodálja a mintegy 1500 négyzetkilométeres, körülbelül 350 méter vastag jégpajzsot. Ez a természetes akadály eddig lassította a szárazföldi jég tenger felé történő mozgását.
A műholdas megfigyelések szintén nyugtalanító képet festenek. A selfjég azon a területen, ahol a jégtömeg a kontinens kőzetalapzatával érintkezik, új repedéseket és törésvonalakat mutat.
A kutatók szerint ez arra utal, hogy a jég szerkezete jelentősen átalakul. Dr. Robert Larter tengergeofizikus úgy véli, az összeomlás bekövetkezése „nagyon valószínű”, és akár még ebben az évben megtörténhet.
Miért kulcsfontosságú a selfjég fennmaradása?
A selfjég olyan vastag, a szárazföldről a tenger fölé benyúló jégtakaró, amelyet többnyire gleccserek táplálnak. Vastagsága bizonyos helyeken akár az ezer métert is meghaladhatja. Bár a vízen lebeg, fontos szerepet tölt be, mert fékezi a mögötte található szárazföldi jégtömegek tengerbe jutását.
A mérések szerint a Thwaites-gleccserből kiáramló jég sebessége 2020 és 2026 januárja között közel háromszorosára nőtt. Ezt a gyorsulást eddig a selfjég még részben képes volt ellensúlyozni. Dr. Larter szerint azonban a gleccser előtti jégpajzs utolsó jelentős része már a széthullás küszöbén áll. Hozzátettem, nem lehet pontosan megjósolni, milyen módon fog szétesni, de eltűnését gyakorlatilag elkerülhetetlennek tartja.
A folyamat jelentőségét mutatja, hogy a Thwaites-gleccser olvadása jelenleg a globális tengerszint-emelkedés mintegy 4 százalékáért felelős. Ha a védő szerepet betöltő selfjég megszűnik, ez az arány tovább nőhet. A teljes jégtömeg összeomlása a becslések szerint körülbelül 65 centiméterrel emelhetné meg a világóceánok szintjét, ami számos tengerparti települést és nagyvárost sodorna veszélybe.

Fotó: Getty Images
A jégtömeg teljes eltűnése nem valószínű
A gleccser jelentősége azonban nem csupán a tengerszintre gyakorolt hatásában rejlik. A Thwaites az antarktiszi jégtakaró egy nagyobb részét is stabilizálja, ezért gyengülése további olvadási folyamatokat indíthat el a kontinens belsejében. A kutatók szerint a teljes visszahúzódás néhány évtized alatt, de akár száz évnél hosszabb idő alatt is végbemehet. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a jégtömeg teljes eltűnése nem valószínű, azt azonban tudni kell, hogy a Thwaites a világ egyik legnehezebben modellezhető gleccsere, amelyet az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyok és a globális felmelegedés továbbra is fokozottan veszélyeztetnek.