Megdöbbentő, amit a Tejútrendszer mélyén találtak a kutatók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huElképesztő felfedezés. A csillagászok szerint a Tejútrendszer múltja sokkal vadabb lehetett, mint eddig hittük. Új kutatások alapján ugyanis úgy tűnik, galaxisunk több mint 10 milliárd éve egyszerűen bekebelezett egy kisebb galaxist, és most talán sikerült megtalálni annak „csontvázát”.
A kutatók különös csillagokra bukkantak a Tejútrendszer belső régióiban. Ezek a csillagok annyira furcsák, hogy szinte biztos: nem itt születtek. Inkább egy ősi, ma már nem létező törpegalaxis maradványai lehetnek, amelyet a fiatal Tejútrendszer széttépett és magába olvasztott. A titokzatos elveszett galaxist a kutatók Loki névre keresztelték el – és nem véletlenül.
Mit kell tudni a Tejútrendszerről?
- A Tejútrendszer valószínűleg bekebelezett egy ősi törpegalaxist
- A kutatók furcsa, rendkívül öreg csillagokra bukkantak
- Ezek a csillagok egy elveszett galaxis maradványai lehetnek
- A titokzatos galaxist Loki névre keresztelték
- Az ütközés több mint 10 milliárd éve történhetett
- A Tejútrendszer múltja sokkal erőszakosabb lehetett, mint hittük
A Tejútrendszer valójában galaxisokat „eszik”?
Sokan úgy képzelik a galaxisokat, mint békésen lebegő csillagvárosokat az űrben. A valóság viszont sokkal brutálisabb. A galaxisok folyamatosan ütköznek, szétszakítják egymást, majd összeolvadnak. A Tejútrendszer sem kivétel. A mai hatalmas spirálgalaxis valójában rengeteg kisebb galaxis összeolvadásából épült fel az elmúlt több milliárd év során. Amikor egy kisebb galaxis túl közel kerül egy nagyobbhoz, annak gravitációja szó szerint szétszedi. A csillagok kiszóródnak, új pályákra kerülnek, végül pedig beépülnek az új „gazdatestbe”.
A kutatók szerint pontosan ez történt Lokival is.
A felfedezés kulcsa mindössze húsz különös csillag volt. Ezek a csillagok rendkívül öregek, és szinte alig tartalmaznak nehezebb elemeket. Ez azért fontos, mert az univerzum legelső csillagai még szinte csak hidrogénből és héliumból álltak. A nehezebb elemek később a csillagok belsejében jöttek létre, majd szupernóva-robbanásokkal szóródtak szét az űrben. Minél idősebb egy csillag, általában annál szegényebb ezekben az elemekben.
A most talált csillagok annyira szegények, hogy valószínűleg az univerzum hajnalán keletkeztek. Ráadásul furcsa pályákon mozognak a Tejútrendszerben: néhány ugyanabba az irányba kering, mint galaxisunk, mások viszont teljesen szembemennek vele.
Ez a káosz arra utal, hogy egy ősi galaktikus ütközés maradványait látjuk.
Loki: az elveszett galaxis
A kutatók számítógépes modellekkel próbálták rekonstruálni, mi történhetett. Arra jutottak, hogy több mint 10 milliárd éve egy kisebb törpegalaxis csapódhatott a fiatal Tejútrendszerbe. Akkoriban galaxisunk még sokkal kisebb és rendezetlenebb volt, így a becsapódó galaxis csillagai teljes összevisszaságban szóródhattak szét. Ez magyarázná a most megfigyelt furcsa csillagpályákat.
A becslések szerint Loki tömege akár 1,4 milliárd Nap tömegével is felérhetett. Ez ugyan eltörpül a Tejútrendszer mellett, de az univerzum korai időszakában jelentős galaxisnak számított.
A név sem véletlen: Loki a skandináv mitológiában a csínytevés és káosz istene, a kutatók szerint pedig ez a galaxis is rendesen összezavarta őket.
A legdurvább az egészben talán az, hogy Loki valószínűleg nem egyedi eset. A tudósok szerint galaxisunk története során akár egy tucatnyi kisebb galaxist is elnyelhetett. És lehet, hogy ezek maradványai most is ott keringenek körülöttünk az éjszakai égbolt csillagai között.
Nyitókép:Open stock 01 / Shutterstock
Forrás: Livescience
