A klímaváltozás növeli ennek a betegségnek a kockázatát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huEgyre gyakoribbak a hőhullámok, és ez nem csupán a komfortérzetünkre van hatással, de a testünk állapotára is. A szervezetünk egyre leterheltebb, így egyre gyakoribb a stroke, azaz az agyvérzés előfordulása, méghozzá a klímaváltozás miatt.
Egy friss kutatás szerint, a klímaváltozás és a légszennyezés egyre jelentősebb szerepet játszik a stroke, vagyis az agyvérzés kockázatának növekedésében. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés következtében, gyakoribbá és intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek közvetlen hatással vannak az emberi szervezetre, különösen a szív- és érrendszerre.
A klímaváltozás okozta hőség egy időzített bomba
- A nagy melegben, egyre gyakoribb a kiszárítás, és a vér is besűrűsödik.
- Mi több, a pulzus és a vérnyomás is megemelkedik ezeknél a körülményeknél.
- Tovább rontja a helyzetet a légszennyezés, amely következtében a szállópor is bekerül a véráramlatba.
- Mindent összevetve, a stroke egyre gyakoribbá vált.
A klímaváltozás megterheli a szervezetet
A tartós hőhullámok, a hirtelen lehűlések, a gyors légnyomásváltozások, és a szélsőséges páratartalom mind olyan tényezők, amelyek megterhelik a keringési rendszert, és növelhetik az agyi érkatasztrófák esélyét.
A nagy meleg például fokozza a kiszáradás kockázatát, ami a vér besűrűsödéséhez vezethet. A sűrűbb vér könnyebben képez vérrögöt, amely elzárhat egy agyi eret, és így iszkémiás stroke-ot okozhat. Emellett a hőség emeli a pulzust és a vérnyomást is, ami tovább növeli az érrendszeri terhelést. A kutatók szerint nemcsak a meleg, hanem a hirtelen hőmérséklet változások is veszélyesek lehetnek, mert a szervezetnek gyorsan kell alkalmazkodnia, ami különösen az idősebb, vagy krónikus betegséggel élő emberek számára jelent komoly kockázatot.
Egyre rosszabb minőségű levegőt lélegzünk be
A légszennyezés szintén kulcsszerepet játszik. A levegőben található apró részecskék, például a finom szállópor, belélegezve a tüdőn keresztül bekerülhetnek a véráramba. Ezek gyulladásos folyamatokat indíthatnak el, károsíthatják az érfalakat, elősegíthetik az érelmeszesedést, és növelhetik a vérrögképződés esélyét. Hosszú távon a szennyezett levegőnek való kitettség tartósan emelkedett vérnyomáshoz és érrendszeri károsodáshoz vezethet, ami közvetlenül hozzájárul a stroke kialakulásához.
A kutatás rámutat arra is, hogy a klímaváltozás következtében gyakoribbá váló erdőtüzek, porviharok és más környezeti jelenségek tovább rontják a levegő minőségét, ezzel növelve a lakosság veszélyeztetését. A hatás nem egyenlően oszlik meg: a legnagyobb veszélyben az idősek, a magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy szívbetegséggel élők, valamint azokon a területeken élők vannak, ahol rosszabb az egészségügyi ellátás és magasabb a környezeti terhelés.
Nyitókép: Shutterstock
