A klímaváltozásnak az emberekre is hatása van. A túl forró hőmérséklet megviseli a szervezetet.
A klímaváltozás nemcsak a bolygót, de a testünket is veszélyezteti. A hőség nem pusztán kellemetlen, hanem komoly élettani következményekkel jár: tudósok szerint a tartósan magas hőmérséklet felgyorsíthatja a biológiai öregedést. Ez azt jelenti, hogy nemcsak fáradtabbnak és ingerlékenyebbnek érezzük magunkat, de a sejtjeink is gyorsabban károsodnak.
A legfrissebb kutatások szerint a túlzott meleg növeli a gyulladásszintet a szervezetben, rontja a sejtek regenerációs képességét, és negatívan hat a szív- és érrendszerre is. Az idősek, krónikus betegek és várandósok különösen veszélyeztetettek, de a fiatal, egészséges emberek sem mentesek a hatásoktól. Az agyi teljesítmény is csökkenhet, a koncentrációs képesség és a memória romolhat a hőség hatására.
A test biológiai órája, amely természetes ritmust szab meg a működésének, felborulhat, ha huzamosabb ideig extrém hőhatásnak van kitéve. A krónikus hőstressz hosszú távon fokozhatja a korai öregedés esélyét, megnöveli a stroke kockázatát, és akár a hormonháztartást is felboríthatja. Ez különösen aggasztó, mivel a világ egyre több pontján válik rendszeressé az extrém hőhullám.
Mindez új szintre emeli a klímaváltozás elleni küzdelem sürgősségét. Nem elég, ha hűtőberendezésekkel próbáljuk csökkenteni a hőmérsékletet, a hosszú távú megoldás a környezet terhelésének mérséklése. A kutatók azt javasolják, hogy a lakosság figyeljen a hidratálásra, kerüljék a nap közepi órákban való kint tartózkodást, és próbáljanak hűvös, árnyékos helyeken maradni.
Fontos megjegyezni, hogy a túlzott hőség nemcsak testi, hanem lelki állapotunkra is hatással van. Sokaknál fokozódik a stressz, a szorongás és az alvászavar, ami hosszú távon mentális egészségügyi problémákhoz vezethet. A klímaváltozás ezzel új dimenzióba helyezi az egészségügyi kihívásokat, hiszen a meleg időszakok számának növekedésével egyre többen lesznek kitéve ezeknek a negatív hatásoknak. Éppen ezért a megelőzésre és a tudatosságra egyaránt nagyobb hangsúlyt kell fektetni, különösen a veszélyeztetett csoportok esetében. Nem szabad alábecsülni, hogy a hőség okozta károk mekkora terhet róhatnak az egészségügyi rendszerekre is világszerte. Az egyéni védekezés mellett szükség van a társadalmi szintű felkészültségre és infrastruktúra fejlesztésre is, hogy minél jobban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Végső soron a bolygó egészsége és a saját jóllétünk is azon múlik, hogyan kezeljük ezeket a kihívásokat.
Nyitókép: Shutterstock/ Zigres