A NASA sem számított erre: egyetlen fekete lyuk megoldhatja az űr egyik legnagyobb rejtélyét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA James Webb űrteleszkóp már az első hónapjaiban olyan dolgokat szúrt ki a mélyűrben, amikre a csillagászok sem számítottak. Az egyik legnagyobb rejtélyt az úgynevezett „little red dots”, vagyis apró vörös pöttyök jelentik: parányi, vörösen izzó objektumok, amelyek az univerzum hajnalából világítanak felénk. És most úgy tűnik, egyetlen különös fekete lyuk közelebb vihet a megoldáshoz.
A kutatók egy objektumot vizsgáltak, amit csak „X-ray dotnak”, vagyis röntgen-pöttynek neveznek. Első ránézésre ugyanúgy néz ki, mint a Webb által felfedezett vörös pontok, csak van egy óriási különbség: brutális mennyiségű röntgensugárzást bocsát ki. És ez nem más, mint egy fekete lyuk.
Fekete lyukak, mint vörösen izzó pöttyök: mi ez az egész?
- A James Webb több száz különös vörös objektumot talált a korai univerzumban
- Ezeket „little red dotsnak” nevezik
- Egy újonnan vizsgált „X-ray dot” erős röntgensugárzást bocsát ki
- A kutatók szerint fiatal, elképesztően gyorsan növekvő fekete lyukakról lehet szó
- Vastag gázfelhő rejtheti el őket, ezért tűnnek vörösnek
- A felfedezés segíthet megérteni, hogyan alakultak ki az univerzum első szupermasszív fekete lyukai
Egy fekete lyuk, ami elképesztő fénnyel világít
A legtöbb vörös pont különösen zavarba ejtette a tudósokat. Ha ezek valóban fiatal szupermasszív fekete lyukak, akkor miért nem sugároznak erős röntgensugarakat, mint más aktív fekete lyukak? Most viszont a Chandra röntgenteleszkóp és a James Webb együtt egy olyan objektumot talált, ami mintha félúton lenne a rejtély és a válasz között.
A kutatók szerint a fekete lyukat vastag gáz- és porfelhő veszi körül. Ez a burok szinte teljesen elrejti a belsejét – de néhol már rések nyílnak rajta, és a röntgensugárzás kiszökik. A látványt a tudósok egy világító halloween-tökhöz hasonlítják: kívül vörös és homályos, belül viszont elképesztő energia tombol.
A legdurvább az egészben az, hogy ezek az objektumok nagyjából 12 milliárd fényévre vannak tőlünk. Magyarul: olyan állapotban látjuk őket, amikor az univerzum még alig volt több egy kozmikus csecsemőnél. És itt jön az igazi probléma.
A jelenlegi elméletek szerint ilyen rövid idő alatt nem kellett volna ekkora fekete lyukaknak kialakulniuk. Mégis ott vannak. Gigásziak. Falják az anyagot. És elképesztő sebességgel nőnek. Az apró vörös pöttyök lehetnek azok a hiányzó láncszemek, amelyek megmagyarázzák, hogyan tudtak ilyen gyorsan megszületni az univerzum első szupermasszív fekete lyukai.
Mintha egy fekete lyuk csillagnak álcázná magát
A kutatók egyre komolyabban gondolják, hogy ezek a vörös objektumok valójában egy átmeneti állapotot képviselnek. A fekete lyuk olyan sűrű gázfelhőbe burkolózik, hogy kívülről szinte csillagszerű objektumnak látszik. Emiatt kapta az egyik legdurvább becenevet is:
„black hole star” – fekete lyuk csillag.
Ez persze nem valódi csillag, hanem egy olyan elképesztően aktív objektum, ami egyszerre rejti el és táplálja a közepén tomboló fekete lyukat.
A tudósok szerint ezek az objektumok akár az univerzum későbbi óriásgalaxisainak magjai is lehettek.
Vagyis:
- a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk,
- a gigantikus kvazárok,
- sőt akár a galaxisok fejlődése is
ebből a furcsa, vörösen izzó korszakból indulhatott el. A James Webb pedig most szó szerint visszanéz az időben, oda, ahol minden elkezdődött.
Nyitókép: Ficta Stock / Shutterstock
Forrás: LiveScience
