A fél bolygó élelmezése a tét: nem áll jól az egyik legfontosabb élelmiszer
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA klímaváltozás olyan gyors ütemben alakítja át a Föld éghajlatát, hogy az emberek milliárdjainak egyik alapvető élelmiszere egyszerűen nem tud természetes módon alkalmazkodni hozzá.
A rizs a világ egyik legfontosabb mezőgazdasági növénye: a Föld népességének több mint fele számára alapvető táplálékforrás, termesztésének mintegy 90 százaléka pedig Ázsiában zajlik. Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás olyan gyorsan alakítja át a bolygó éghajlatát, hogy a rizs egyszerűen nem tud lépést tartani vele, így a fél világot ellátó élelmiszerforráselapadhat.
Egy amerikai kutatócsoport régészeti lelőhelyek és ősi rizstermesztési nyomok alapján vizsgálta, milyen klimatikus viszonyok között termesztettek rizst az elmúlt mintegy 9000 évben. Az eredmények szerint a globális felmelegedés körülbelül ötezerszer gyorsabban zajlik, mint ahogy a rizs evolúciós úton alkalmazkodni képes a hőmérsékleti változásokhoz.
4 érdekesség a rizsről
- A világ egyik legfontosabb élelmiszere
A rizs több mint 3,5 milliárd ember napi táplálkozásában játszik kulcsszerepet, vagyis a Föld lakosságának közel fele rendszeresen fogyasztja. - Hihetetlenül sok víz kell hozzá
Egyetlen kilogramm rizs megtermeléséhez átlagosan 2000–5000 liter vízre lehet szükség, ezért a rizstermesztés a világ egyik legvízigényesebb mezőgazdasági tevékenysége. - Több tízezer fajtája létezik
A kutatók szerint világszerte több mint 40 ezer rizsfajtát tartanak nyilván – ezek méretben, színben, ízben és termesztési igényekben is jelentősen eltérnek egymástól. - Nem minden rizs fehér
A legismertebb fehér rizs mellett létezik fekete, vörös, lila és barna rizs is. A fekete rizst egykor „tiltott rizsnek” nevezték Kínában, mert hagyományosan csak a császári udvar fogyaszthatta.
Mi jelent veszélyt a rizstermesztésre?
A kutatók egyik legfontosabb megállapítása, hogy bár az emberiség az évszázadok során sikeresen nemesített hidegtűrőbb rizsfajtákat, a növény felső hőmérsékleti tűréshatára gyakorlatilag nem változott. A történelmi adatok alapján a rizstermesztés jellemzően olyan területekre korlátozódott, ahol az éves átlaghőmérséklet nem haladta meg a 28 Celsius-fokot, a meleg évszak átlagos maximumhőmérséklete pedig 33 fok alatt maradt.
Ez azért különösen aggasztó, mert számos jelenlegi rizstermő vidék a következő évtizedekben ennél jóval melegebbé válhat. A rizs ugyan melegkedvelő növény, de a túlzott hőség már komoly károkat okoz számára. A fotoszintézis nagyjából 40 Celsius-fok körül leáll, miközben a magas hőmérséklet rontja a pollen életképességét és a szemek fejlődését is. Ennek következménye a terméshozamok csökkenése lehet.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy a klímaváltozás nemcsak a hőmérséklet emelkedéséről szól. Több térségben megváltozhatnak a csapadékos és száraz évszakok ritmusai, gyakoribbá válhatnak az aszályok, miközben az emelkedő tengerszint sós vízzel öntheti el az alacsonyan fekvő rizsföldeket. A sóval szennyezett talaj sok esetben alkalmatlanná válhat a termesztésre.
Megakadályozható az élelmiszerválság, de komoly ára van
A kutatók szerint elméletileg lehetséges lenne a rizstermesztés fokozatos áthelyezése északabbra vagy hűvösebb régiókba, ahogy egyes jelenleg hideg területek melegebbé válnak. A gyakorlatban azonban ez rendkívül nehéz és költséges folyamat lenne. Sok rizstermő vidéken az öntözőrendszerek, teraszos földművelési rendszerek és mezőgazdasági infrastruktúrák évszázadok alatt alakultak ki, ezért a termesztést nem lehet egyszerűen új helyszínekre költöztetni.
A legnagyobb veszélyben Dél-Ázsia és Délkelet-Ázsia lehet, ahol emberek százmilliói nemcsak megélhetésként, hanem mindennapi élelmiszerként is a rizsre támaszkodnak. A kutatás szerint még akkor is súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel kell számolni, ha a globális rizstermelés összességében fennmarad.
Nyitókép: Shutterstock
forrás: livescience.com
