Közelebb van, mint hittük: tényleg ébredezik a Yellowstone szupervulkán?

A Yellowstone Nemzeti Park alatt húzódó szupervulkánról ugyanis most olyan új eredmények születtek, amelyek teljesen átírják azt, amit eddig a működéséről gondoltunk. És bár ez nem jelenti azt, hogy holnap kitör – az biztos, hogy mostantól más szemmel kell rá nézni.

Furcsa dolgok derültek ki a Yellowstone szupervulkánjáról

Sokáig az volt az elképzelés, hogy az ilyen szupervulkánok alatt egy óriási, folyékony magmával teli kamra van, ami lassan telik, majd egyszer csak felrobban. Ez a kép most megdőlni látszik. Az új kutatás szerint a Yellowstone alatt nincs egyetlen nagy, forró lávamedence. Ehelyett ott található egy úgynevezett magma mush rendszer – ami leginkább egy félig olvadt, sűrű, darabos kőzetmasszának képzelhető el. Nem folyik szabadon, inkább olyan, mint egy forró, ragacsos zabkása. És ami igazán érdekes: ez az egész rendszer sokkal közelebb van a felszínhez, mint korábban gondolták.

A régi modell szerint a magma mélyről, a Föld belsejéből oszlopokban tört fel. Most viszont egy másik történet rajzolódik ki. A kutatók szerint a magma inkább egy sekélyebb rétegből, az úgynevezett asztenoszférából szivárog fel. Ez egy lassan mozgó, képlékeny zóna közvetlenül a földkéreg alatt. Itt történik valami kulcsfontosságú: a kőzetek nem egyszerűen megolvadnak, hanem folyamatosan keverednek, szivárognak és újra megszilárdulnak. Ez hozza létre azt a bizonyos mush rendszert, amelyből a Yellowstone táplálkozik. Képzeld el úgy, mint egy lassan fortyogó, soha teljesen ki nem ürülő fazekat: nem egyetlen robbanásra vár, hanem állandó mozgásban van.

A történet másik kulcsa a tektonika. A Yellowstone alatt a földkéreg nem stabil. Feszül, repedezik, húzódik szét, és ez utat nyit a felfelé szivárgó magmának. Nem kell hozzá mélyről feltörő plazmaoszlop – elég, hogy a kéreg meggyengül, és a forró anyag máris utat talál magának. Ez azért fontos, mert azt jelenti: a rendszer önmagát is képes feltölteni, pusztán a földi mozgások miatt.

Több földrengés, mint valaha

A közelmúltban mesterséges intelligencia segítségével több mint 86 000 korábban észrevétlen földrengést azonosítottak a térségben. Ez tízszerese annak, amit korábban ismertünk. Ez elsőre ijesztően hangzik – és valóban az. De a kép árnyaltabb. Ezek nagy része úgynevezett földrengés-rajokban jelent meg, ami gyakran inkább azt jelzi, hogy forró víz és gázok mozognak a felszín alatt, nem pedig azt, hogy magma törne fel. Vagyis a Yellowstone aktív – de nem feltétlenül a legrosszabb forgatókönyv szerint.

Ezután felmerülhet a kérdés: mi történne, ha mégis kitörne? 

Egy szupervulkán-kitörés nem olyan, mint egy átlagos vulkáné. Ez globális esemény. A becslések szerint egy Yellowstone-méretű kitörés az Egyesült Államok kétharmadát hamuval boríthatná be, hosszú időre lakhatatlanná téve hatalmas területeket. A légkörbe jutó por pedig globális lehűlést is okozhatna. Ez nem egy hollywoodi túlzás, hanem egy valós, bár rendkívül ritka forgatókönyv. 

Felmerült már az ötlet, hogy mesterségesen hűtsék a rendszert – például víz befecskendezésével mélyfúrásokon keresztül. Ez még a NASA szakértőit is foglalkoztatta. De a probléma az, hogy ez olyan, mintha egy túlfeszített kazánba próbálnánk belenyúlni. Egy rossz mozdulat, és akár pont mi indítanánk el azt, amit meg akarunk akadályozni. Ráadásul a folyamat elképesztően lassú lenne: több tízezer évig tartana, mire valódi hatása lenne.

Akkor most aggódnunk kell?

Röviden: nem azonnal, de nem is lehet legyinteni. A hivatalos becslések szerint a Yellowstone következő nagy kitörése akár 100 000 év múlva is lehet. Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy a rendszer működése összetettebb és közelebbi, mint hittük. Ez nem azt jelenti, hogy kitörés készül, hanem azt, hogy jobban kell értenünk. És ebben most egy fontos lépést tettünk.

Nyitókép:Fotogro / Shutterstock

Forrás: DailyMail