Két rejtett hegyet fedeztek fel tudósok, amelyek százszor magasabbak az Everestnél – de sosem lehet megmászni őket
Első hallásra úgy tűnhet, mint egy sci-fi történet forgatókönyve, pedig nagyon is valós tudományos felfedezésről van szó. A kutatók szerint rejtett hegyek emelkednek a Föld belsejében, amelyek magassága messze meghaladja a Mount Everestét.
Ha eddig azt hitted, hogy a Föld legnagyobb titkait már réges-régen feltérképezték, akkor ennél nem is tévedhetnél nagyobbat. A kutatók most olyan rejtett hegyek nyomára bukkantak, amelyek puszta mérete is felfoghatatlan, hiszen több száz kilométer magasan törnek a Föld magja fölé.
Mit kell tudni ezekről a gigantikus, rejtett hegyekről?
- Nagyjából 1000 kilométer magasak, ami az Everest magasságának a százszorosa.
- Nem a felszínen, hanem 2900 kilométeres mélységben helyezkednek el.
- A kutatók szerint a struktúrák az úgynevezett LLSVP régiókhoz tartoznak.
- A szeizmikus hullámok viselkedése alapján fedezték fel őket.
Rejtett hegységek a Föld mélyén: miért csak most fedeztük fel őket?
Bár a laikusok számára újdonságnak tűnhet, a geológusok már a múlt század eleje óta sejtik, hogy valami „van odalenn”. A technológia fejlődésével azonban most érkeztünk el oda, hogy pontosabb képet kapjunk róluk. Ezek a titokzatos hegységek a Föld belsejében azonban nem úgy néznek ki, mint amiket megszoktunk. Inkább hatalmas, forró kőzettömbökként kell elképzelni őket.
A kutatást a holland Utrechti Egyetem szakemberei vezették, élükön Dr. Arwen Deuss szeizmológussal. A csapat a Nature folyóiratban tette közzé azokat az adatokat, amik szerint ezek a monstrumok akár milliárd évesek is lehetnek. Ez azért érdekes, mert eddig úgy hittük, a földköpeny anyaga folyamatosan és gyorsan kavarog, így az ilyen stabil képződményeknek már rég el kellett volna tűnniük.
Mi az az LLSVP?
A szakirodalomban a jelenséget LLSVP-nek, vagyis Large Low Seismic Velocity Province-nek nevezik. A név elsőre bonyolultnak tűnik, de valójában csak annyit jelent: olyan terület a Föld mélyében, ahol a szeizmikus hullámok a megszokottnál lassabban terjednek.
A kutatók két ilyen hatalmas régiót azonosítottak.
Az egyik Afrika alatt, a másik pedig a Csendes-óceán mélye alatt található. Ezek a struktúrák annyira nagyok, hogy egyes kutatók már szuperkontinens-szerű képződményként emlegetik őket.
Méretük valóban elképesztő. A számítások szerint ezek a „kőszigetek” akár 620 mérföld, vagyis közel 1000 kilométer magasak lehetnek – ezzel messze túlszárnyalják a Föld felszínének bármely hegyét.
Dr. Arwen Deuss, az Utrechti Egyetem szeizmológus professzora, a kutatás vezetője fogalmazott a legtömörebben: „Senki sem tudja, mik ezek, és hogy csupán átmeneti jelenségről van-e szó, vagy már millió, esetleg milliárd évek óta ott vannak."
Rejtett hegységek egy hatalmas „lemeztemető” közepén
A két struktúra környezetében egy másik különös jelenség is található: a kutatók egy úgynevezett tektonikus lemeztemetőt azonosítottak.
A Föld felszínét alkotó kőzetlemezek folyamatos mozgásban vannak. Időnként az egyik lemez a másik alá csúszik – ezt a folyamatot szubdukciónak nevezik. Ennek során a lesüllyedő kőzetlemezek akár több ezer kilométer mélységig is lejuthatnak.
A kutatók szerint ezek a hideg, lesüllyedt lemezek gyakorlatilag egy hatalmas „temetőt” alkotnak a köpeny mélyén.
A szeizmikus vizsgálatok során az is kiderült, hogy a hullámok viselkedése ebben a régióban teljesen más, mint az LLSVP területén. Míg a lemeztemetőben a hullámok energiája gyorsan csökken, addig a titokzatos struktúrákban jóval erősebb jeleket mértek.
Talavera-Soza, a kutatás egyik társszerzője egy szemléletes képpel magyarázta a különbséget: olyan ez, mintha meleg időben futnál. Nem csak lelassulsz, hanem jobban is elfáradsz. A hullámok is „elfáradnak" – de a szuperkontinensek területén ez nem következett be. Ami azt sugallja, hogy ezek az anyagok nem olyan „forrók" belül, mint azt pusztán a hullámok lassulásából gondolták volna.
Fél milliárd évvel öregebbek, mint hittük
Az igazán nagy újdonság az, hogy az LLSVP-k valószínűleg jóval idősebbek, mint az eddigi modellek feltételezték. A kutatók szerint fél milliárd évvel is múlhatják az előző becsléseket – és ez gyökeresen átírja, hogyan gondolkodunk a Föld belső fejlődéséről.
Ha ezek a képződmények ilyen régiek, akkor nem egyszerűen a köpeny áramlásának melléktermékei. Hanem valami más. Esetleg a Föld korai történetének lenyomatai, amelyek valamilyen okból nem keveredtek el a környező anyaggal. A Föld mélyén egyébként nem csak kőzetek rejtőznek – mikroorganizmusok is élnek kilométerekkel a felszín alatt, ami szintén arra utal, hogy a bolygó belseje még mindig tele van megválaszolatlan kérdésekkel.
Bármennyire is lenyűgözőek ezek a struktúrák, egy dolog biztos: soha nem fogjuk őket látni. Mégis izgalmas belegondolni, milyen titokzatos világ húzódhat mélyen a talpunk alatt.
Nyitókép: Shutterstock
