Sokkoló kutatás: a klímaváltozás borzasztó hatással van a termékenységre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huEgyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a termékenység csökkenése mögött nem csupán az életmód, a stressz vagy a későbbre tolt családalapítás állhat. Egy friss tudományos áttekintés szerint a háttérben két olyan globális hatás dolgozik egyszerre, amely külön-külön is komoly veszélyt jelent, együtt viszont még súlyosabb következményeket okozhat: a klímaváltozás és a mindennapjainkban jelen lévő mérgező vegyi anyagok.
A kutatók szerint ez a kettős terhelés már nemcsak az egészségünket, hanem a szaporodóképességünket is látványosan befolyásolhatja. A vizsgálat 177 korábbi tudományos kutatást elemzett, és arra jutott, hogy a hormonrendszert megzavaró vegyületek – például a mikroműanyagok, a biszfenolok, a ftalátok vagy a PFAS-vegyületek – önmagukban is összefüggésbe hozhatók a termékenység romlásával. Ehhez társul a klímaváltozás, a hőstressz, az oxigénszint csökkenése és a szélsőséges időjárás okozta terhelés. A kettő együtt a kutatók szerint nem egyszerűen összeadódik, hanem egymást erősítve ronthatja a biológiai működéseket.
Milyen hatása van a klímaváltozásnak a termékenységhez?
- A kutatók szerint a felmelegedés és a vegyi anyagok hatással lehetnek a termékenységre
- A hőstressz, a szélsőséges időjárás a hormonháztartást is befolyásolja
- Az utóbbi években csökken a termékenység, a klímaváltozásnak sokkal nagyobb szerepe lehet benne, mint eddig gondoltuk
- Állatoknál is megfigyelhető a termékenység csökkenése
A klímaváltozás és a vegyszerek veszélyeztetik a gyerekvállalást
A legnagyobb probléma az, hogy a klímaváltozás és a környezetben felhalmozódó vegyi anyagok ugyanarra a kényes rendszerre, a hormonháztartásra mérnek csapást. Márpedig a hormonrendszer szabályozza a termékenység szinte minden kulcsfontosságú folyamatát, a peteéréstől a spermiumképződésig. A kutatók szerint a hőstressz már önmagában is károsíthatja a reproduktív folyamatokat. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a tartós meleg ronthatja a spermiumképződést, felboríthatja a hormonháztartást, és csökkentheti a fogamzás esélyét. Eközben a műanyagokból, kozmetikumokból, csomagolóanyagokból és ivóvízből is kimutatható vegyi anyagok szintén beavatkozhatnak ebbe a rendszerbe: képesek utánozni, blokkolni vagy megzavarni a hormonok természetes működését. Ez különösen azért aggasztó, mert ezeknek az anyagoknak való kitettség gyakorlatilag elkerülhetetlen.
Nem ipari balesetekről vagy extrém szennyezésről van szó, hanem a hétköznapi környezetünkről: műanyag flakonokról, ételtárolókról, bevonatos csomagolásokról, vízlepergető textilekről és a szervezetünkbe jutó mikroműanyagokról.
Állatoknál is kimutatható
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a termékenység romlása nem kizárólag emberi probléma. A kutatók szerint ugyanazok a mintázatok figyelhetők meg halaknál, madaraknál, emlősöknél, sőt még gerinctelen fajoknál is. Ez különösen fontos jelzés, mert azt mutatja, hogy egy széles körű biológiai változásról van szó. A madaraknál például a melegebb környezet és bizonyos vegyi anyagok egyaránt összefüggésbe hozhatók a rendellenes spermiumképződéssel, a fiókák nagyobb pusztulásával és az állományok csökkenésével. Halaknál, hüllőknél és kétéltűeknél a hőmérséklet még az ivararányt is befolyásolhatja, vagyis a felmelegedés szó szerint felboríthatja, milyen arányban születnek hím és nőstény egyedek.
Ez azért különösen súlyos, mert ha a természetes szaporodási egyensúly megbillen, annak hatása az egész ökoszisztémán végigfuthat. A kutatók szerint ez már nemcsak egészségügyi kérdés, hanem ökológiai figyelmeztetés is.
Nem véletlen az emberi termékenység csökkenése
Az elmúlt években több kutatás is arra jutott, hogy az emberi termékenység világszerte csökkenő pályán van. Korábbi vizsgálatok szerint a nyugati országokban élő férfiak spermiumszáma néhány évtized alatt drámai mértékben, több mint 50 százalékkal esett vissza. Más elemzések szerint a világ országainak többsége 2050-re a reprodukciós szint alá csúszhat.
A mostani tanulmány nem állítja, hogy kizárólag a klímaváltozás és a vegyi szennyezés áll a háttérben, de arra egyértelműen rámutat: ez a két tényező jóval komolyabb szerepet játszhat, mint korábban gondoltuk. A probléma különösen azért nehezen észrevehető, mert nem egyik napról a másikra jelentkezik, hanem lassan, évtizedek alatt fejti ki a hatását. Éppen ez teszi igazán veszélyessé: nem látványos, nem hirtelen, de annál mélyebben alakítja át azt, hogyan működik az élővilág – benne velünk.
Nyitókép: Migma__Agency / Shutterstock
Forrás: TheGuardian
