Új korszak jön: így épülhet az állandó bázis a Holdon (kép + videó)
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huNemrég sikeresen teljesítette az Artemis–2 a küldetését, amivel egy új korszak fog elkezdődni. Állandó bázisokat akarnak építeni a Holdra. De mégis hogyan tudna ez megvalósulni?
A Hold eddig inkább egy cél volt az emberiség számára: zászlókitűzés, rövid látogatások, majd vissza a Földre. Most viszont teljesen új irány jön. A NASA nem egyszerűen vissza akar térni, hanem ott is akar maradni. Ez pedig már egy előrehaladott dolog. Konkrét számok, konkrét lépések, és egy meglepően merész stratégia áll mögötte.
Ilyen lesz a jövőben a Holdon a bázis
- A NASA egyértelmű terve az, hogy a Holdon bázist hozzon létre
- Ehhez a következő évtizedben 73 holdraszállást kell véghez vinni
- Szakaszok lesznek: először robotok, utána az első emberek, majd egy egész bázis
- A Hold déli pólusán fog épülni a bázis
- A cél nem is a Hold, hanem a Mars
Hogyan fog elkészülni a Holdon a bázis?
A terv egyik legdurvább része: a következő évtizedben 73 holdraszállás. Ez egészen más tempó, mint amit eddig megszoktunk. A logika egyszerű: nem egyetlen tökéletes küldetésben gondolkodnak, hanem sok kisebb próbálkozásban. Ha valami nem működik, tanulnak belőle, és mennek tovább. Ez a hozzáállás nagyon hasonlít az Apollo-korszak mentalitására, csak most nem az a cél, hogy ott járjunk, hanem az, hogy ott is maradjunk hosszú távon.
Korábban a NASA egy Hold körül keringő űrállomást (Gateway) tervezett. Ez most parkolópályára került. A fókusz teljesen áttevődik a felszínre: nem kerülőutak, nem köztes állomások, hanem közvetlen leszállások lesznek. Ez azért fontos, mert minden energia és pénz most egyetlen célra megy: egy működő holdbázis felépítésére.
A terv nem egyszerre akar mindent megoldani, hanem fokozatosan építkezik. Az első szakaszban robotok érkeznek. Ők térképezik fel a terepet, tesztelik a leszállóegységeket, és elkezdik előkészíteni a terepet. A második fázisban már emberek is mennek. Ők rakják össze az első infrastruktúrát: berendezések, energiaforrások, alap "lakóegységek". A harmadik lépés a nagy ugrás: folyamatos emberi jelenlét. Ez már nem küldetés, hanem gyakorlatilag egy új munkahely a világűrben.
Miért pont a déli póluson lesz?
Nem véletlen a helyszínválasztás. A Hold déli pólusán olyan kráterek vannak, ahová soha nem süt be a Nap. Ezekben vízjég rejtőzhet. Ez kulcsfontosságú, mert ivóvizet lehet belőle készíteni, oxigént lehet kinyerni, és akár rakétaüzemanyag alapja is lehet. Magyarul: nem kell mindent a Földről vinni. Ez teszi igazán fenntarthatóvá a bázist.
De meg kell hagyni, hogy a Hold nem egy barátságos hely. A csodás, Artemis–2 küldetésen készült szuper képek ellenére a valóság brutális. A Holdon ugyanis hosszú, akár több napos sötétség uralkodik, extrém hideg van, éles, szinte üvegszerű por nehezíti meg az ottlétet, ráadásul a leszállások egymás közelében elképesztően veszélyesek. A holdpor például annyira agresszív, hogy tönkreteheti az eszközöket. A sötétség pedig komoly energiaellátási gondokat okoz. Ezért már most olyan technológiákat fejlesztenek, amelyek nukleáris alapú energiaellátást is használhatnak, mert a napenergia önmagában nem elég.
Nincs egyedül a NASA
A NASA egyedül nem tudná ezt a tempót tartani. Ezért erősen támaszkodik cégekre, például a SpaceX-re, és a Blue Origin-re. Ők szállítanak, fejlesztenek, versenyeznek egymással – és pont ez hajtja fel a tempót.
Ez egy teljesen új modell: az állami űrügynökség inkább megrendelő, nem minden egyes csavar gyártója.
A cél nem is a Hold...
A legszebb az egészben, hogy a Hold csak az első lépcső. A valódi cél a Mars.
A holdbázison lehet tesztelni:
- hosszú távú emberi tartózkodást
- zárt életfenntartó rendszereket
- önálló működést a Földtől távol
Ha ez működik, akkor jöhet a következő szint: egy másik bolygó.
Nyitókép: NASA / SWNS / Northfoto
Forrás: zmescience
