Március 20-án érkezik a csillagászati tavasz: ekkor lesz a tavaszi napéjegyenlőség
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huBár sokan már március elején úgy érzik, hogy beköszöntött a tavasz, főleg a mostani időjárásnál, viszont csillagászati értelemben csak március 20-án kezdődik el. Ekkor történik a tavaszi napéjegyenlőség, amely az északi féltekén a tavasz hivatalos kezdetét jelenti.
Már itt van a nyakunkon a tavaszi napéjegyenlőség, ami 2026-ban magyar idő szerint március 20-án 15:46-kor fog bekövetkezni. Ettől kezdve a nappalok egyre hosszabbak lesznek, a nap pedig egyre magasabbra emelkedik az égen.
Mit kell tudni a tavaszi napéjegyenlőségről?
- 2026-ban március 20-án kezdődik a csillagászati tavasz
- A napéjegyenlőség 15:46-kor következik be magyar idő szerint
- Ilyenkor közel ugyanannyi ideig tart a nappal és az éjszaka
- Ettől a naptól folyamatosan hosszabbodnak a nappalok
- Az eseményt ősi kultúrák is megfigyelték és ünnepelték
Mi is az a tavaszi napéjegyenlőség?
A napéjegyenlőség egy különleges csillagászati pillanat. Ilyenkor a Nap pontosan az Egyenlítő fölött áll, és egyik félteke sem dől jobban a Nap felé, mint a másik. Ennek az az eredménye, hogy a Föld legtöbb pontján szinte ugyanannyi ideig tart a nappal, mint az éjszaka, nagyjából 12-12 órán át.
A "napéjegyenlőség" szó is erre utal:
- a latin aequus jelentése egyenlő,
- a nox pedig éjszakát jelent.
De miért vannak egyáltalán évszakok?
Az évszakok kialakulásának oka, hogy a Föld forgástengelye körülbelül 23,5 fokkal meg van dőlve a Nap körüli pályájához képest. Ez a kis dőlés hatalmas különbséget okoz: amikor az északi félteke a Nap felé dől, nyár van nálunk, amikor elfordul tőle, tél következik. A napéjegyenlőség idején viszont a Föld tengelye nem dől sem az egyik, sem a másik irányba, ezért kap mindkét félteke közel azonos mennyiségű napfényt.
A tavaszi napéjegyenlőség után az északi féltekén egyre hosszabbak lesznek a nappalok, rövidülnek az éjszakák, a Nap pedig egyre magasabban jár majd az égen. Ez egészen a nyári napfordulóig tart, ami június 21. körül következik be. Akkor lesz az év leghosszabb nappala.
Különleges jelenség napkeltekor
A napéjegyenlőség idején történik egy érdekes dolog: a Nap szinte pontosan keleten kel és nyugaton nyugszik. Az év többi részében a napkelte és napnyugta helye kicsit északabbra vagy délebbre tolódik, de ezen a napon szinte tökéletesen kelet–nyugati irányban történik.
Ősi kultúrák is figyelték ezt a napot
A napéjegyenlőség már évezredekkel ezelőtt is fontos volt az emberek számára. Sok ősi építmény és templom pontosan a napkelte irányához igazodik ezen a napon. Az egyik legismertebb példa Mexikóban található: a maja Chichén Itzá piramisánál a napfény ilyenkor olyan árnyékot vet, mintha egy kígyó kúszna le a lépcsőkön. A kutatók szerint ez a vetési időszak kezdetét jelezte. Más híres építményeknél is feltételezik, hogy kapcsolatban állnak a napéjegyenlőséggel, például az egyiptomi gízai Szfinxnél, vagy a kambodzsai Angkor Wat templománál.
A márciusi napéjegyenlőség sok kultúrában az újjászületés és az új kezdet szimbóluma. Például a perzsa újév, a Nowruz, szintén ehhez az időponthoz kapcsolódik, és több mint 3000 éves hagyománya van.
És ez látszik is, hiszen a természetben is látványos változások indulnak ilyenkor: rügyezni kezdenek a fák, egyre több a virág, és gyorsan melegszik az idő. Tehát nálunk a természet születik újjá.
Nyitókép: ieppei / Shutterstock
Forrás: livescience
