Nyári napforduló 2025-ben: mit jelent, miért különleges, és miért fontos?

De mit is jelent a nyári napforduló, mi történik ilyenkor az égen, és hogyan hat mindez a természetre – és ránk?

Mi is az a napforduló?

A napforduló kifejezés az év azon két pontját jelöli, amikor a Nap égi útja eléri legészakibb vagy legdélibb pontját az égbolton. Nyáron ez az északi féltekén, a Ráktérítőnél történik meg, amikor a Nap a legmagasabban delel – innen is a neve: nyári napforduló. Ettől a ponttól kezdve a Nap már nem emelkedik tovább észak felé, hanem fokozatosan délre kezd „vándorolni” a pályáján, egészen a Baktérítőig, ahol decemberben a téli napfordulókor delel.

Ez az egész jelenség a Föld forgástengelyének dőlésszögéből adódik, amely kb. 23,5 fokos szöget zár be a keringési síkkal. A tengely nem merőleges a Nap körüli pályára, és emiatt változik, hogy az év során a Nap sugarai hol érik legközvetlenebbül a földfelszínt.

A 2025-ös nyári napfordulón a Nap Budapesten körülbelül 4:46-kor kel, és 20:46 körül nyugszik le, így több mint 16 órán át világítja be az eget. Ez a leghosszabb nappal az évben, és az éjszaka ezzel szemben a legrövidebb – mindössze 7–8 órás.

Érdekesség, hogy ilyenkor, a nyári hónapokban a Föld valójában éppen legtávolabb van a Naptól. A Föld pályája nem tökéletes kör, hanem enyhén ellipszis alakú, így távolsága a Naptól év közben változik. Nyáron körülbelül 152 millió kilométerre vagyunk a Nap középpontjától, míg télen mintegy 147 millió kilométerre. A hőmérsékletkülönbségek tehát nem a távolságból adódnak, hanem abból, milyen szögben érkeznek a napsugarak a felszínre.

Szent Iván éjszakája és az ősi hagyományok

A nyári napfordulóhoz évszázadok óta számos kultúrában ünnepek, hagyományok kapcsolódnak. Magyarországon is ismerjük Szent Iván éjjelét, amelyet hagyományosan június 23-24-re virradó éjszakám ünnepelnek, még akkor is, ha a napforduló maga már korábban – mint most is – június 20–21. környékére esik.

Ezt az eltérést az okozza, hogy a Föld tengelye lassan, de folyamatosan elmozdul térben, ennek következtében a napállás maximumának időpontja évről évre kicsit tolódik – átlagosan évi 24 percet. Az emberek ezt az égi fordulópontot már az ókorban is megfigyelték: a Stonehenge például olyan ponton épült, ahonnan tökéletesen látszik a napfelkelte a nyári napfordulón.

Szent Iván éjszakája máig a tűz, a szerelem, a termékenység és a varázslatok ünnepe. A néphagyomány szerint ezen az éjszakán csodák történnek, a természet erői felerősödnek – és persze a szerelmeseknek is kedvez a misztikus időpont.

Milyen hatással van ez ránk, és a természetre?

A nyári napforduló nem csupán csillagászati vagy néphagyományi érdekesség – a természet, és vele együtt mi is reagálunk rá. A növények a hosszabb nappalok hatására intenzívebben fejlődnek, virágzanak, termést hoznak. Az állatok viselkedése is igazodik a fényes órák ritmusához. És bár a városi élet sokban eltávolított minket a természetes ciklusoktól, mégis: ilyenkor az emberek is gyakran érzik magukat aktívabbnak, energikusabbnak, vagy éppen álmatlanabbnak.

S bár a napforduló után bár lassan, de napról napra kevesebb lesz a világos idő –, a nyár csak most kezdődik igazán. A forró nappalok, a zöldellő táj, a nyaralások és az éjszakai csillaglesek időszaka következik. 

A csillagászati nyár elindult – éljük meg minden pillanatát.

Nyitókép: ju_see / Shutterstock