Miért van több pollen a városokban? A városi fények titokban meghosszabbítják a pollenszezont
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA városi közvilágítás nemcsak az utcákat világítja meg, hanem a növények belső óráját is alaposan megzavarja. Egy friss kutatás szerint a pollenszezon hossza szorosan összefügghet a mesterséges megvilágítással, és ez az allergiások mindennapjait is érezhetően befolyásolja.
Ha allergiás vagy, biztosan feltűnt neked is, hogy az allergiaszezon évről évre kicsit tovább tart. Míg korábban mondjuk szeptemberben búcsút inthettél a parlagfűnek, az elmúlt években még akár októberben is szerepel a pollenjelentésben, és okoz kellemetlen tüneteket. A megfigyelések is ezt igazolják; több helyen is kitolódott a pollenszezon hossza, és nemcsak a melegebb tavasz vagy az enyhébb ősz állhat a háttérben. A városok folyamatos éjszakai világítása is beleszólhat abba, mikor kezdik és mikor fejezik be a növények a virágzást.
Pollenszezon hossza: mit találtak a kutatók?
- A világosabb éjszakákhoz hosszabb ideig tartó pollenidőszak társult.
- A mesterséges fény késleltetheti a növények „leállását”.
- A sűrűn beépített városi területeken gyakoribbak a súlyos pollennapok.
- Az éjszakai megvilágítás hatása az időjárási tényezők mellett is kimutatható.
Hogyan függ össze a pollenszezon hossza a világítással?
Az elmúlt években egyre több szó esik a fényszennyezés hatásairól. Arról már tudtunk, hogy megzavarja az állatvilágot vagy az emberi alvásciklust. Most viszont úgy tűnik, a növények sem maradnak ki a sorból.
A növényeknek nem csak a hőmérséklet számít
Éjszakánként a városok úgy világítanak, mint a karácsonyfák. Azonban ez a természet számára inkább zavaró tényező. A növények ugyanis a fényviszonyokból tájékozódnak. A fény és a sötétség változása jelzi számukra, mikor kell növekedni, virágozni vagy épp pihenni. A természetes közegben ez remekül működik is, ám a városokban, az állandó fényszennyezés megzavarja a növények belső óráját, így a folyamatos világosság miatt többek között a virágzás és a pollentermelés is tovább tart.
Dr. Lin Meng, a Vanderbilt Egyetem kutatója és csapata több mint tíz év adatait fésülte át, hogy rájöjjön az összefüggésre. Az eredményeik pedig egyértelműen bebizonyították: a fényesebb éjszakák közvetlenül korrelálnak az elnyúló allergiás tünetekkel. Ez nem csak tudományos okoskodás: a jelenség allergiások ezreinek teszi tönkre a mindennapjait.
A technika bezavar a biológiába
Sokan a globális felmelegedést okolják mindenért, és bár tény, hogy az enyhébb időjárás miatt a pollenjelentés már februárban is mutathat riasztó számokat, a fény hatása egészen más mechanizmus alapján működik. Míg a hőmérséklet, a tavaszi felmelegedés a kezdő lökést adja meg a növényeknek, az éjszakai világítás az, ami miatt még jóval az allergiaszezon hivatalos vége után sem akar elfogyni a pollen a levegőből.
A növények fényérzékelő fehérjéi ugyanis nem tesznek különbséget a napsütés és egy erős LED-panel között. Ha elég erős a fény, a növény úgy érzékeli, még javában tart a szezon, és felesleges leállítania a pollenkibocsátást. Ez a folyamat különösen a sűrűn lakott, nagyvárosi környezetben kritikus, ahol a légúti allergia egyébként is komoly terhet ró az immunrendszerre a légszennyezettség miatt.
Lehet ezen változtatni? Okosabb világítással az allergia ellen
Bár az utcai világítást nem mi kapcsolgatjuk, az illetékeseknek bőven van mozgástere. A szakértők okosabb világítást javasolnak. A jól megtervezett lámpabúrák, amelyek csak a járdára vetítik a fényt, és nem szórják azt szét a környező fák koronájára, rengeteget javítanak a helyzeten.
Ugyanilyen fontos a lámpa színének megválasztása is. A modern, hidegfehér LED-fények sokkal agresszívabbak a növényvilág számára, mint a régi, sárgás tónusú lámpák. Ha ehhez még mozgásérzékelőket és intelligens szabályozókat is adunk, nemcsak energiát spórolunk, hanem a pollenszezon hossza is visszatérhetne a természetes keretei közé.
A közvilágítás környékére ültetett fafajok kiválasztása sem mindegy. Vannak kifejezetten erősen allergén pollent termelő fajok, amelyek sűrűn lakott környéken, iskolák, rendelők közelében különösen problémásak lehetnek.
A pollenszezon hossza tehát nem kizárólag az éghajlatváltozás következménye. A saját környezetünket is mi alakítjuk, és okos döntésekkel sokat javíthatunk a helyzeten.
Nyitókép: Yurii Romanchuk / Shutterstock
