A moha lehet a kulcs az árvizek és a szennyezés ellen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huElsőre talán furán hangzik, de lehet, hogy a jövőben a füvet felváltja valami egészen más. Egy olyan dolog, amire nem is gondolnánk: a moha. Igen, az az apró, puha növény, amit eddig leginkább erdőkben vagy nedves köveken láttunk.
Amit sokan észre sem vesznek, az valójában egy elképesztően hasznos lehet. A kutatók szerint a moha nemcsak dísznek jó: képes megkötni a levegő szennyező anyagait, és még a hirtelen lezúduló esővizet is visszatartja. Vagyis egyszerre segíthet a légszennyezés és a villámárvizek ellen.
Miért jó a moha?
- Az utak mentén a füvet felválthatja a moha
- a moha magába szívja a vizet, és csökkenti a légszennyezést
- kevesebb villámárvíz a városokban
- a problémásabb helyeken is megmarad
- viszont a száraz, napos részeket nem szereti
Miért pont a moha?
A legtöbb út mentén ma füvet ültetnek. Ennek egyszerű oka van: stabilizálja a talajt, és rendezettnek tűnik (már amikor). Csakhogy a fűnek vannak korlátai – főleg ott, ahol kevés a talaj, sok az árnyék, vagy nehéz a környezet. A moha viszont teljesen másképp működik. Nincs klasszikus gyökere, nem a talajból él, hanem közvetlenül a levegőből veszi fel a vizet és a tápanyagokat. Emiatt olyan helyeken is megél, ahol a fű már rég feladná: vékony talajrétegen, árnyékos rézsűkön, vagy akár szinte kopár felületeken is. És ami még fontos, hogy alig igényel gondozást. Nem kell rendszeresen nyírni, lassan nő, és alacsony marad. Ez hosszú távon rengeteg munkát és költséget spórolhat meg.
A moha egyik legizgalmasabb tulajdonsága, hogy elképesztő mennyiségű vizet képes magába szívni. Gondolj rá úgy, mint egy mini szivacsra: egy-egy eső után a saját tömegének többszörösét is fel tudja venni vízből, majd ezt lassan, fokozatosan engedi vissza a környezetbe. Ez azért hatalmas dolog, mert a mai problémák egyik forrása a gyors lefolyás. Amikor hirtelen sok eső esik, a víz egyszerűen lezúdul az utakról és a rézsűkről, túlterhelve a csatornákat, és bizony innen jönnek a villámárvizek. Ha viszont moha borítja ezeket a felületeket, akkor a víz egy része megakad, és nem egyszerre zúdul le. Ez jelentősen csökkentheti az elöntések kockázatát, főleg városok közelében.
A moha a légszennyezésben is segít
A moha másik szuperereje a levegő tisztítása. Ez a növény ugyanis nem válogat, amit a levegőben talál, azt képes magába szívni. Ezért használják a kutatók évtizedek óta úgynevezett bioindikátorként – vagyis egyfajta élő mérőeszközként, ami megmutatja, mennyire szennyezett egy adott terület. Autóutak mentén ez különösen érdekes. A forgalom rengeteg apró szennyező részecskét és nitrogénvegyületet bocsát ki, amelyek a levegőben keringenek. A moha viszont "megfogja" ezek egy részét. Vagyis ha az utak mentén mohás felületek lennének, azok nemcsak passzív zöld sávok lennének, hanem aktívan tisztítanák is a környezetet, még mielőtt a szennyezés eljutna a közeli lakóövezetekbe.
Persze azért moha nem csodafegyver. Lassan terjed, tehát idő kell, mire egy új területet teljesen beborít. Emellett nem szereti a szélsőséges körülményeket: a túl száraz, napos helyeken nehezebben marad meg, és a téli útsózás is károsíthatja.
Van egy másik érdekes kérdés is: ha a moha magába gyűjti a szennyező anyagokat, akkor időnként szükség lehet az eltávolítására vagy ellenőrzésére. Viszont ahol megfelelőek a körülmények – például árnyékos, nedvesebb rézsűkön – ott tényleg a segítségünkre lehet.
Nyitókép:picture alliance / Getty Images
Forrás: zmescience
