Micsoda?! Mesterséges napfogyatkozást akarnak létrehozni az űrben?

A Nap nélkül nem létezne élet a Földön, de időről időre komoly fejfájást is okoz nekünk. Olyan erős kitöréseket produkál, amelyek képesek megzavarni a műholdakat, tönkretenni az elektromos hálózatokat, sőt akár a GPS-t is lebéníthatják. A tudósok szerint ma már nem az a kérdés, lesz-e újabb nagy napvihar, hanem az, hogy fel vagyunk-e rá készülve. Egy új, merész űrmisszió, a mesterséges napfogyatkozás előidézése éppen ebben segítene.

Miért van szükség a mesterséges napfogyatkozásra?

Ahogy a Földön van időjárás, úgy a világűrben is létezik. Ez főleg a Nap viselkedését jelenti: napkitöréseket, részecskeáramokat és mágneses viharokat. Ezek akkor alakulnak ki, amikor a Nap hatalmas mennyiségű, elektromosan töltött anyagot lövell ki magából. Ha ez eléri a Földet, összeütközik a bolygónk mágneses terével – és ebből jönnek a bajok. Ilyenkor nemcsak szép sarki fények jelennek meg, hanem komoly technikai gondok is. Műholdak lelassulhatnak, elveszíthetik a magasságukat, a navigációs rendszerek hibázhatnak, sőt akár teljes régiók maradhatnak áram nélkül.

Nem elméleti veszélyről beszélünk. 1989-ben például egy napkitörés miatt Kanada egyik tartománya, Québec, kilenc órára teljesen áram nélkül maradt. A kár óriási volt, több tízmillió dollárra rúgott. Még régebben, 1859-ben történt az úgynevezett Carrington-esemény: akkor a Nap akkora vihart produkált, hogy az elektromos áram a távíróvezetékekben magától elindult. Távírászok áramütést kaptak, szikrák csaptak ki, kisebb tüzek is keletkeztek. Ha egy ilyen esemény ma történne meg, a modern, technológiára épülő világunkban beláthatatlan következményei lennének. 

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a Nap körüli külső légkört – ezt koronának hívják – nagyon nehéz megfigyelni. Pont innen indulnak a legveszélyesebb kitörések, de a Nap vakító fénye egyszerűen eltakarja ezt a halványabb régiót. Amikor teljes napfogyatkozás van, akkor viszont hirtelen láthatóvá válik a korona. Csakhogy ezek ritkák, csak pár percig tartanak, és az időjárás is beleszólhat. Ráadásul a Föld légköre is torzítja a képet. Na és itt jön a nagy ötlet!

Hogyan nézne ki egy ilyen napfogyatkozás?

Egy nemzetközi kutatócsoport (brit vezetéssel) most egy egészen új megoldáson dolgozik. A terv neve MESOM, és a lényege az, hogy a Holdat használnák természetes "napellenzőként". A Hold szinte tökéletes gömb, nincs légköre, és pontosan akkora, hogy el tudja takarni a Napot. A terv szerint egy kis műhold úgy repülne, hogy rendszeresen belekerülne a Hold árnyékába. Ez olyan lenne, mintha havonta mesterséges, hosszú napfogyatkozást hoznának létre az űrben,  akár 40-50 perces megfigyelési idővel. Ez óriási előrelépés lenne, mert így a kutatók részletesen megfigyelhetnék a Nap koronáját egészen a mélyebb rétegekig, torzítás nélkül.

Ha jobban látjuk, mi történik a Nap körül, pontosabban előre tudjuk jelezni a veszélyes napviharokat. Ez időt adna arra, hogy a műholdakat biztonsági módba kapcsolják, az elektromos hálózatokat felkészítsék, és csökkentsék a károkat. A tervezett küldetés mindössze két év alatt annyi adatot gyűjtene, amennyihez a Földről több mint 80 évnyi napfogyatkozásra lenne szükség. Ezért mondják a kutatók, hogy a MESOM egy egyszeri, különleges lehetőség a Nap működésének mélyebb megértésére. 

A projektet már benyújtották az Európai Űrügynökséghez. Ha zöld utat kap, a kilövés a 2030-as években történhet meg. Addig még sok munka van hátra.

Nyitókép: NicholasGeraldinePhotos / Shutterstock