Új, forradalmi modell mutatja meg, mennyivel súlyosabb a klímaváltozás hatása Európa időjárására, mint hittük
A globális felmelegedés pusztító ereje eddig sem volt kérdés. Ám most kiderült, tényleg ilyen nagy rombolásra képes-e, vagy ugyanilyen szeszélyes lenne az időjárás a klímaváltozás nélkül is.
A klímaváltozásról rengeteget hallunk, de sokáig nehéz volt pontosan megmondani, hogy egy-egy konkrét hőhullám, árvíz vagy aszály mennyiben írható az emberi tevékenység számlájára. Most azonban kutatók egy teljesen új, forradalmi modellt fejlesztettek ki, amely képes sokkal pontosabban megmutatni, hogyan alakítja át a klímaváltozás Európa időjárását.
Eddig szürke terület volt, mennyire pusztít pontosan a klímaváltozás
- Mindig is tudtuk, hogy a klímaváltozás súlyos és pusztító.
- Azonban a konkrét hatás, kifejezetten Európa tekintetében eddig kérdéses volt.
- Az új modellnek köszönhetően, létrehoztak egy alternatív világot.
- Ebben látható, milyen lenne az élet a globális felmelegedés nélkül.
A klímaváltozás hatása végre pontosan látható
A hagyományos klímamodellek eddig is jelezték, hogy a Föld melegszik, és ez hatással van az időjárásra. A probléma az volt, hogy az időjárás természetesen is változékony. Mindig is voltak forró nyarak, hideg telek, heves viharok, ezért sokszor nehéz volt egy konkrét eseményről kijelenteni, hogy azt biztosan a klímaváltozás okozta.
Az új modell éppen ebben hoz áttörést. A kutatók hatalmas mennyiségű adatot elemeztek, több évtizedre visszamenőleg. Összehasonlították a jelenlegi méréseket olyan számítógépes szimulációkkal, amelyek azt mutatják meg, milyen lenne Európa éghajlata akkor, ha az ember nem bocsátott volna ki nagy mennyiségű üvegházhatású gázt az ipari forradalom óta. Vagyis létrehoztak egy párhuzamos, képzeletbeli világot, ahol nincs emberi eredetű felmelegedés.
Létezik egy alternatív világ a számításokban
Ez a módszer azért számít úttörőnek, mert nemcsak általános trendeket vizsgál, hanem konkrét időjárási események valószínűségét is képes kiszámolni. Például meg tudja mondani, hogy egy adott hőhullám mennyivel volt valószínűbb a jelenlegi, felmelegedett klímában, mint lett volna egy emberi kibocsátások nélküli világban.
Az eredmények egyértelműek és aggasztóak. A modell szerint Európában a hőhullámok nemcsak gyakoribbak, hanem intenzívebbek is lettek. Egyes extrém meleg periódusok esélye akár többszörösére nőtt a klímaváltozás miatt. Ami korábban ritka, évtizedenként egyszer előforduló esemény volt, az ma sokkal gyakrabban történik meg.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a csapadékeloszlás is átalakul. Dél-Európában gyakoribbá váltak a hosszabb aszályos időszakok, ami komoly problémát jelent a mezőgazdaság és az ivóvízellátás számára. Eközben más régiókban, főként Nyugat és Közép Európában, intenzívebb esőzések és áradások fordulnak elő. A modell szerint ezek az extrém csapadékesemények is szoros kapcsolatban állnak a globális felmelegedéssel.
Az egyik legfontosabb újdonság, hogy a modell képes számszerűsíteni a hatást. Nemcsak azt mondja ki, hogy a klímaváltozás szerepet játszott, hanem megmutatja, mekkora mértékben. Ez hatalmas előrelépés a tudományban, mert konkrét bizonyítékot ad arra, hogy az emberi kibocsátások milyen erősen befolyásolják a kontinens időjárását.
Nyitókép: Shutterstock/Piyaset
