A mesterséges intelligencia már tudja követni a jéghegyeket: de miért fontos ez?
A mesterséges intelligencia napról napra meglep minket. Most pedig egy fontos dologban lesz a segítségünkre: jéghegyeket fog követni a születésüktől az eltűnésükig.
A jéghegyekről legtöbben csak annyit tudunk, hogy leválnak a gleccserekről, sodródnak az óceánokon, majd lassan elolvadnak. A valóság azonban ennél jóval összetettebb, és most először van egy olyan eszköz a tudósok kezében, amely ezt a teljes folyamatot végig tudja követni. Ez nem csak technológiai bravúr: a klímakutatás szempontjából hatalmas előrelépés, mert segít megérteni, hogyan és hol változtatják meg a jéghegyek az óceánok működését, és ezen keresztül az éghajlatunkat.
- A mesterséges intelligencia képes végigkövetni a jéghegyek teljes életútját
- Az AI a jégtöredékeket is visszaköti az eredeti jéghegyhez
- Ez segít megérteni, hol kerül az olvadékvíz az óceánba
- Az olvadó jéghegyek hatással vannak az óceáni áramlásokra és a klímára
Hogyan követ az MI egy jéghegyet?
A rendszer alapja a műholdfelvételek elemzése. A mesterséges intelligencia képes felismerni a jéghegyek egyedi formáját, mintha ujjlenyomatuk lenne. Amikor egy frissen levált jéghegy megjelenik a képeken, az AI nevet ad neki, és ettől kezdve folyamatosan figyeli, merre sodródik, hogyan változik az alakja, és mikor kezd el darabokra törni.
A legizgalmasabb rész akkor jön, amikor egy nagy jéghegy szétesik. Ilyenkor a rendszer nem veszíti el a fonalat: az apróbb darabokat vissza tudja kötni az eredetihez. Olyan ez, mintha egy kirakós játék darabjait újra össze tudná rakni digitálisan. Így pontosan láthatóvá válik, hogy egy-egy darabka honnan származik, és hová jut el az óceánban. Korábban ez lehetetlen volt. A kutatók legfeljebb néhány hatalmas, ismert jéghegyet (például az A23a-t) tudtak követni, miközben több ezer kisebb jégtöredék nyomtalanul eltűnt a tudomány szeme elől.
Miért számít ennyire, hol és hogyan olvadnak el a jéghegyek?
Amikor egy jéghegy olvadni kezd, hatalmas mennyiségű édesvizet enged az óceánba. Ez elsőre ártatlannak tűnhet, de valójában komoly következményei vannak. Az édesvíz megváltoztatja a tengervíz sótartalmát, hőmérsékletét és áramlását, ami kihat a tengeri élővilágra és az egész óceáni szállítószalagra (AMOC) , amely a Föld klímáját szabályozza. Nem mindegy tehát, hol kerül ez az olvadékvíz a tengerbe. Egy gleccser közelében egészen más hatást okoz, mint több ezer kilométerrel arrébb. Eddig viszont a tudósok nem látták pontosan, hogy a jéghegyek darabjai meddig jutnak el, és hol olvadnak el végleg.
Ez az új AI-rendszer pont ezt a hiányzó képet adja meg. Az így nyert adatokat közvetlenül be lehet építeni az éghajlati és óceáni modellekbe, amelyekkel a jövőbeli klímaváltozást próbálják előre jelezni. Minél pontosabbak ezek az adatok, annál megbízhatóbbak lesznek az előrejelzések. Ráadásul nemcsak a klímakutatás profitál belőle. A hajózás szempontjából is hasznos lehet, hiszen jobban megérthető, honnan származnak a veszélyes jégtáblák, és merre sodródhatnak a jövőben. Ezzel pedig el lehet kerülni az életveszélyes baleseteket.
Nyitókép:Romolo Tavani / Shutterstock
Forrás: interestingengineering
