Betonrengetegből veteményes: A klímaváltozás miatt Japánban hatalmas léptékben terjed a beltéri növénytermesztés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA brutális hőhullámok és a kiszámíthatatlan éghajlat miatt Japánban már nem csak a földeken dől el, mi kerül a tányérra. Ebben a küzdelemben kapott főszerepet a beltéri növénytermesztés, ami mára a szigetország élelmiszer-ellátásának egyik legstabilabb oszlopa lett. Míg a hagyományos gazdaságok a hőség és az elöregedő munkaerő miatt sorra adják fel a harcot, Tokió közepén futurisztikus növénygyárakban pörgetik fel a termelést.
Japánban évek óta küzdenek a szélsőséges időjárás és a csökkenő termőterületek problémájával, ezért égetően nagy szükség volt egy olyan hathatós stratégiára, ami megoldja a növénytermesztéssel járó kihívásokat. A beltéri növénytermesztés térnyerése pedig úgy tűnik, a megfelelő válasz a 40 fokos nyarakra és a kiszámíthatatlan csapadékra, ami lassan ellehetetleníti a szabadföldi termelést.
Miért tarol a beltéri növénytermesztés?
- A vertikális farmokon a növények egymás felett sorakoznak, így minimális helyen maximális hozam érhető el.
- A zárt rendszerű technológia 95%-kal kevesebb vizet igényel, mint a hagyományos kertek.
- A mesterséges intelligencia által vezérelt LED-világítás és klíma miatt egész évben garantált a stabil termés.
- A városközpontokban létesített üzemekkel drasztikusan lecsökken a szállítási távolság.
Robotok a konyhakertben: a beltéri növénytermesztés új korszaka
Nézzük a számokat. Tokió Koto negyedében nemrég adták át a GreenTower-t, ami jelenleg a világ legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Képzelj el egy épületet, ahol naponta 10 tonna – igen, jól olvasod, tíz tonna – friss zöldség gurul ki a kapun. Ez a mennyiség önmagában elég ahhoz, hogy 50 ezer tokiói lakost ellásson. Dr. Hiroshi Tanaka, a projekt mögött álló cég vezetője szerint ez a modell a túlélés záloga. Japán területének alig 12%-a alkalmas művelésre, a szélsőséges időjárás pedig csak ront a helyzeten.
Elon Musk öccse is beszállt a bizniszbe
Nem csak a helyi mérnökök látnak fantáziát a dologban. Kimbal Musk (Elon Musk öccse) cége, a Square Roots is megvetette a lábát Japánban. Ők nem csak termelnek, hanem egyfajta „Agri Tech Lab”-ot hoztak létre, ahol a technológiát a helyi igényekhez szabják. Ez a fajta modern fenntarthatóság azért is fontos, mert a japán gazdák átlagéletkora 68 év felett van. Ki fog itt kapálni tíz év múlva? Valószínűleg senki, de a robotizált rendszereknek köszönhetően nem is lesz rá szükség. A fiatalokat pedig vonzza a tech-környezet: szoftverfejlesztőként vagy robotikai mérnökként részt venni az élelemtermelésben sokkal csábítóbb, mint a tűző napon hajolgatni.
Mennyibe kerül a „labor-saláta”?
A beltéri növénytermesztés nem olcsó mulatság. Egy ilyen vertikális farm felépítése százmillió dollárokba kerül, és az áramszámla is tetemes, főleg, hogy Japánban az energiaárak is csúcsokat döntögetnek. Dr. Aiko Yamada agrárközgazdász szerint a legnagyobb kihívás most az, hogyan tudják ezeket a költségeket annyira leszorítani, hogy a boltban ne legyen luxuscikk a beltéri saláta. A kormány mindenesetre hisz benne: a 2030-as élelmiszer-stratégiájuk egyik pillére ez a technológia.
Technológia a föld helyett
A rendszer lényege a kontroll. Nem számít a hőhullám, a tájfun vagy az aszály. Robotok ültetnek és szüretelnek, szenzorok figyelik a páratartalmat, a tápanyag-összetételt. A víz 98 százaléka újrahasznosul. Ez már agrártechnológia, nem hagyományos földművelés.
Villámgyorsan kerül a boltok polcaira
A beltéri növénytermesztés egyik nagy előnye az alacsony „élelmiszer-mérföld”. Míg az importált áru napokat, sőt heteket utazik, a GreenTower salátája reggel még a tálcán volt, délben pedig már a szendvicsben. Ez a környezettudatos szemlélet nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást csökkenti, de a beltartalmi értéket is megőrzi.
Mi jöhet ezután?
2050-re a világ népességének 70 százaléka városokban él majd az ENSZ népesedési jelentése szerint. Ez tény. És felmerül a kérdés: honnan lesz elég élelmiszer?
A Japánban már működő beltéri növénytermesztés ugyan nem váltja fel a hagyományos mezőgazdaságot, de kiváló alternatívája és kiegészítése lehet, amelynek köszönhetően a klímaváltozás és az időjárás okozta nehézségekkel könnyebben megbirkózhatunk.
Nyitókép: Nicole Piepgras
