Rejtélyes "gravitációs lyuk" fagyaszthatta meg az Antarktiszt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA bolygónk múltját mindig is rejtélyek övezték. Azt például évtizedek óta tudjuk, hogy az Antarktisz nem mindig volt jeges: valamikor erdők, folyók, és enyhe éghajlat jellemezte. De mi lehet az oka annak, hogy ez eltűnt?
Az Antarktisz valamikor egy színes világ volt. Aztán – geológiai léptékben hirtelen – több kilométer vastag jégtakaró nőtt rajta. Most viszont a kutatók egy egészen meghökkentő magyarázattal álltak elő: lehet, hogy nem csak az időjárás hűlt le, hanem maga a bolygó gravitációja változott meg alatta.
- Az Antarktisz alatt gyengébb gravitációjú terület található
- Ez elhúzta az óceán vizét a kontinens körül
- A jég stabil talajt kapott és növekedni kezdett
- A jelenség kb. 34 millió éve erősödött meg
- A bolygó belsejének mozgása is befolyásolhatja a klímaváltozást
A Föld gravitációjának is köze lehet az Antarktisz befagyásához
Sokan úgy képzeljük el a gravitációt, mint egy állandó erőt: mindenhol ugyanúgy húz lefelé. A valóságban azonban a Föld nem tökéletes gömb, és a belseje sem egységes. Ha eltüntetnénk az áramlatokat és a hullámzást, az óceánok felszíne nem sima lenne, hanem egy hullámos, dudoros forma. Ezt nevezik geoid szintnek. A kutatók most azt találták, hogy a Föld egyik leggyengébb gravitációjú területe pont az Antarktisz alatt van. Ezt nevezik antarktiszi geoid mélyedésnek — vagy köznyelven: gravitációs lyuknak.
De mégis mit jelent az, hogy gyengébb gravitáció? Nagyon fontos: nem arról van szó, hogy ott lebegni kezdünk. A különbség kicsi — csak pár ezrelék — viszont a tengerekre hatalmas következménye van. A víz ugyanis mindig az erősebb gravitáció felé „folyik”. Vagyis ahol gyengébb a gravitáció, ott alacsonyabb a tengerszint. Magyarul: az Antarktisz körül a víz szó szerint "el lett húzva" a kontinens szélétől.
Mi történt az Antarktiszon?
A kutatók számítógépes modellekkel visszatekerték a bolygó belsejének mozgását több tízmillió évre. Ehhez földrengések hullámait használták,
mintha CT-felvételt készítenének a Földről. A következőket tudták meg: 70 millió éve még gyenge volt a gravitációs lyuk, viszont 50–30 millió éve hirtelen felerősödött, pontosan akkor, amikor az Antarktisz elkezdett befagyni. Ez nem véletlen egybeesésnek tűnik. A mélyben két hatalmas folyamat zajlott egyszerre:
- Lesüllyedő hideg kőzetlemezek: régi óceáni kéreg merült a köpenybe
- Felfelé áramló forró anyag: mint egy lávalámpában, a bolygó mélyéből emelkedett
A forró kőzet könnyebb, kisebb a gravitáció, mélyebb lesz a „lyuk”.
De akkor felmerül a kérdés: ez hogyan fagyaszthatta meg egy kontinens klímáját? És be kell valljuk, ez a legizgalmasabb rész. Amikor a gravitációs mélyedés kialakult, a víz távolabb húzódott a parttól, csökkent a helyi tengerszint, és a jég simán rá tudott "ülni" a kontinens peremére. Normál esetben a jég nagy része vízen lebegne és leolvadna. De így stabil alapot kapott, és elkezdett növekedni. Ez lehetett az a pont, amikor a Föld átment a jégkorszakba.
Nyitókép: Oleksandr Matsibura / Shutterstock
Forrás: zmescience
