Az európai emberek miatt nem tudunk harcolni a klímaváltozás ellen?
Áradások, forróság, ivóvízhiány. Csupa olyan probléma, ami miatt sokan komolyan veszik a klímaváltozást, hiszen az egyszer, vagy többször felforgatta már az életüket. Ám sok európait nem ért ilyen, tapasztalat, így a klímaválságot sem érzik égető problémának.
Egy friss európai kutatás szerint, a klímaváltozás elleni küzdelmet nemcsak politikai viták, gazdasági érdekek, vagy technológiai nehézségek lassítják, hanem maga az emberek gondolkodásmódja is. A tanulmány arra jutott, hogy sok európai tisztában van ugyan azzal, hogy a klímaváltozás komoly probléma, mégsem érzi azt igazán sürgetőnek vagy személyesen fenyegetőnek. Ez azt eredményezi, hogy kevesebben támogatják a határozottabb, akár kényelmetlenségekkel járó intézkedéseket, például az energiafogyasztás csökkentését, az utazási szokások megváltoztatását vagy a szigorúbb környezetvédelmi szabályokat.
A klímaváltozás már nem vár
- A klímaváltozás a nyakunkon van, egyre égetőbben érezzük a hatását.
- A megállításához, lassításához több lépést kellene tennünk.
- Ezek sokszor kényelmetlenséggel járnak, amire így sokan nemet mondanak.
- Az európai emberektől főleg sok lemondást követel, aminek ellenállnak.
A klímaváltozás problémáját igazából senki sem érzi magáénak
A kutatók szerint az egyik leggyakoribb jelenség az, hogy az emberek hajlamosak azt gondolni: a klímaváltozás elsősorban másokat érint. Sokan úgy vélik, hogy a problémák inkább a jövő generációit, a fejlődő országokat, vagy távoli térségeket sújtják majd, nem pedig őket magukat, vagy a közvetlen környezetüket. Emiatt a veszély elvontnak tűnik, nem válik mindennapi, személyes kérdéssé. Ha valaki nem érzi közvetlen fenyegetésnek a klímaváltozást, akkor kevésbé hajlandó változtatni az életmódján, vagy nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
A tanulmány arra is rámutat, hogy sokan alábecsülik saját felelősségüket. Gyakori gondolat, hogy egy ember úgysem számít, vagy hogy az egyéni cselekvések eltörpülnek az ipari kibocsátások mellett. Ez a hozzáállás azonban a kutatók szerint önmagát erősítő hatást vált ki: ha sokan gondolkodnak így, akkor valóban elmarad a társadalmi szintű változás. Emellett az emberek gyakran más országokat vagy csoportokat hibáztatnak, miközben kevésbé néznek szembe a saját fogyasztási szokásaikkal.
Csak a traumából tanulunk?
A kutatás azt is kimutatta, hogy azokban a régiókban, ahol az emberek már közvetlenül megtapasztalták a klímaváltozás hatásait, például a hőhullámokat, áradásokat, aszályokat vagy erdőtüzeket, a probléma sokkal valóságosabbnak tűnik. Ilyen esetekben az emberek hajlamosabbak elfogadni a szigorúbb intézkedéseket, és nagyobb támogatást mutatnak a környezetvédelmi politikák iránt. Ez arra utal, hogy a személyes tapasztalat erősebben hat a gondolkodásra, mint az általános figyelmeztetések, vagy statisztikák.
Ha a klímaváltozásról szóló kommunikáció túlságosan elvont, technikai vagy távoli problémaként jelenik meg, az nem ösztönöz cselekvésre. Ehelyett olyan üzenetekre lenne szükség, amelyek megmutatják, hogyan érinti a klímaváltozás az emberek mindennapi életét, egészségét, megélhetését és biztonságát. Csak így lehet csökkenteni azt a pszichológiai távolságot, amely miatt sok európai még mindig nem érzi igazán sürgetőnek a klímaválságot.
Nyitókép: Shutterstock/MantasVD
