4 másodperces szundi: extrém módszerekkel védekeznek az állatok a klímaváltozás ellen
A tengerben élő állatoknak teljesen felborult a világuk. A klímaváltozás miatt ma már teljesen átalakult a pihenési struktúrájuk, hiszen egyre többször zavarják őket, egyre nagyobb veszélyben vannak, és egyre kevesebb a biztonságot élőhely.
Minden aggyal rendelkező állatnak szüksége van alvásra. Az alvás azonban különösen veszélyes, mert az állatok ilyenkor a legsebezhetőbbek a ragadozókkal szemben. Ennek ellenére, az alvás iránti szükséglet olyan erős, hogy egyik faj sem tud teljesen lemondani róla, még akkor sem, ha az rendkívül kényelmetlen, vagy kockázatos környezetben történik. Most pedig, hogy nyakunkon a klímaváltozás, az alvás még fontosabb lett.
A klímaváltozás extrém kihívásokat hoz
Azok az állatok, amelyek szélsőséges körülmények között élnek vagy mozognak, különleges módokat fejlesztettek ki arra, hogyan aludjanak, például rövid, töredékes szundik segítségével a szülői feladatok közben, repülés közben a levegőben, vagy akár úszás közben is. Az extrém alvási megoldásokra különösen nagy szükség van, hiszen ez nagy mennyiségű olvadó jégtakarót, felmelegedett óceánokat, és erősebb szeleket és áramlatokat hozott magával. Emiatt változott az állatok, például a pingvinek, a fókák és a tengeri madarak napi rutinja, élelemszerzési lehetőségeik, így az alvást is más módon kell megoldaniuk, mint eddig, az extrém nehézségek és veszélyek miatt. Mi több, ezeknek az állatoknak kevesebb biztonságban töltött idjeük marad, kevesebb a stabil pihenőhely, hosszabb és kimerítőbb a táplálékszerzés, és az emberi jelenlét is egyre gyakoribb több helyen.
A pingvinek a mikroalvás nagymesterei
Az antarktiszi chinstrap pingvinek egész napos szülői feladat mellett is képesek pihenni úgy, hogy naponta több ezer rövid mikroalvást iktatnak be, és mindegyik alvás átlagosan csak körülbelül négy másodpercig tart. Ezek a töredék szundik, összesítve napi 11 órányi alvást adnak a pingvineknek, miközben folyamatosan éberen figyelik a környezetüket, és gondozzák a fiókáikat.
A frigatmadarak, amelyek akár több mint 40 napig folyamatosan a levegőben képesek maradni, képesek egyidejűleg csak az agyuk egyik felét használni alvásra, miközben a másik félteke félig éber marad, így legalább egy szemük nyitva tud maradni a repülés és akadályok figyelésére.
Ez az alkalmazkodás lehetővé teszi számukra, hogy hosszú távon is szundikáljanak a levegőben anélkül, hogy földre vagy vízre kellene leszállniuk.
Elefántfókák: alvás merülés közben
A hatalmas északi elefántfókák hosszú tengeri táplálékszerző utak során merülnek mélyre, akár több száz méterre is. Ilyenkor a merülések mintegy egyharmadában el tudnak aludni, főként azon a mélységen, ahol a ragadozók ritkábban járnak.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a fókák alvás közben néha REM-fázist is átélnek (ami során átmenetileg mozdulatlanok), és olykor így alvási spirált végeznek a merülés alatt.
Nyitókép: Shutterstock/HIROSHI H
