Virágok a jég birodalmában: az Antarktisz varázslatos növényvilága

A természetfotók kapcsán azt hihetnénk, hogy a legdélebbi jeges kontinensen egyáltalán nem élnek őshonos növények. Ezzel szemben az a valóság, hogy az Antarktisz növényvilága a körülményekhez viszonyítva igen gazdag. Zuzmók, algák, mohák, de még a virágos növények is megvetették lábukat, akarjuk mondani gyökerüket a fagy birodalmában. Barangoljuk körbe a világ egyik legérdekesebb növényflóráját!

Milyenek a növények az Antarktiszon?

Szélsőséges hideg, rossz talajminőség, erős szél, éjféli nap, csapadékhiány – kevés alkalmatlanabb hely létezik a növények megtelepedéséhez, mint az Antarktisz. Mégis, az evolúció utat tört magának, így a jeges kontinensen több növényfaj is megvetette lábát. Ha nem így volna, állatok sem élhetnének ott, máskülönben hogyan épülhetne fel a tápláléklánc egy olyan területen, ami annyira zord, hogy a NASA itt tesztelte a Marsjárót?

Az Antarktisz növényvilágát a nehéz földrajzi és meteorológiai körülményekhez való alkalmazkodás határozza meg, ennél fogva szegényes a fajgazdagsága. Hiba volna erdőket keresni, hisz a vékony, tápanyagban szegény talaj és a csapadék hiánya nem teszi lehetővé a fás szárú növények meghonosodását. Ez azonban nem mindig volt így: évmilliókkal ezelőtt, amikor az antarktikus flórabirodalom kialakult, még a mérsékelt övi erdőkhöz hasonló növényközösség élt az Antarktiszon. Érdekesség, hogy a déli félteke flórája is ebből a növényvilágból fejlődött ki.

Az Antarktisz növényvilága: algáktól a virágokig

Algák, zuzmók, mohák, illetve harasztok népesítik be a zord tájakat, de még őshonos virágos növényfajokkal is találkozhatunk. A téli sötétségben afféle „hibernáló állapotban vannak” nem termelnek oxigént, ám amint kisüt a nap, életre kelnek.

Algák az Antarktiszon

Mintegy 700 algafaj ismert a jeges földrészen, amik még a legszárazabb Mccurdo Száraz Völgyekben is megtelepedtek, sziklákba ágyazódva. Ezek a mikroszkopikus fitoplanktonoktól kezdve, a havat vörösre festő algán át a moszatokig bármik lehetnek. Közülük is kiemelkednek a jégalgák, amik azokban az édesvízi csatornákban élnek, ami akkor keletkezik, amikor a tengervíz megfagy.

Zuzmófajok az Antarktiszon

A botanikán belül érdekes csoportot alkotnak a zuzmók, amik közül mintegy 250 faj alkalmazkodott az antarktikus éghajlathoz. Ezeknek közös jellemzője, hogy rendkívül lassan nőnek, 100 évente átlagosan 1 cm2-t, ami minél beljebb haladunk a kontinensen, csak fokozódik.

Mohák és májmohák az Antarktiszon

Mintegy 100 moha, illetve 25-30 májmohafaj is részét képzi az Antarktisz növényvilágának, amik még a Déli-sarkhoz közel is előfordulnak. Ezek a növények általában a gleccserek olvadékvizei, valamint ideiglenesen kialakult tavak közelében alakulnak ki. Az antarktiszi fajok jellemzően apró levelűek, földközelben nőnek és a telepek szorosan állnak egymás mellett, hogy minimalizálják a vízveszteséget. Általában ivartalanul szaporodnak, így szaporodási ciklusuk is rövidebb. Néhány faj narancssárga, karotinoid színtesteket is tartalmaz, hogy fenntartsa a fotoszintézist.

Virágos növények az Antarktiszon

Meglepő, de a jeges kontinens két endemikus virágos növényfajjal is rendelkezik. Az Antarktisz sédbúza a szubantarktikus szigetvilágban, valamint az Antarktiszi-félszigeten terjedt el, jellemzően védett, jégmentes helyeken, csomókat alkotva. Az egyszikű növény elterjedési területe a globális felmelegedés határa fokozatosan délebbre húzódik.

Másik őshonos faj a Felemásvirágú szegfű. Elterjedési területe: Mexikótól terjed egészen a félszigetig, ami a nyugati part védettebb területe. Szimbiózisban él egy gombafajjal, sarkvidéki növényhez méltóan pedig alacsony termetű. Rovarok hiányában az Antarktisz növényvilágának mindkét virágos tagját a szél porozza be. Megemlítendő, hogy kutatók korábban kísérleteztek más növényfajok betelepítésével az enyhébb északi régiókba, amik közül csak az egynyári kékperje honosodott meg.

Nyitókép: ViktoriaIvanets / Shutterstock