A hulladékgyűjtők mérgező anyagokat juttathatnak az ivóvízbe
Sajnos egy ember rengeteg szemetet termel. Ez pedig egy hulladékgyűjtőben landol, ahol rengeteg műanyag, nehézfém található. Ha ezek belekerülnek az ivóvízbe, az hatalmas baj.
A hulladékgyűjtőkről gyakran csak akkor veszünk tudomást, ha már a szaguk vagy a látványuk zavaróvá válik. Azonban a föld alatt sokkal rosszabb dolgok történnek ezen a helyen, amely az emberekre nézve elképesztően káros lehet. Na de nem mindenhol.
Miért veszélyesek a hulladékgyűjtők mostanában?
A probléma eléggé sokrétű. Sok európai szemétlerakó a szabályozások előtt épült, tehát nincs bennük megfelelő aljzatréteg: ha vizet kapnak, a bennük lévő szennyeződések egyszerűen kioldódhatnak. A klímaváltozás több szempontból rontja a helyzetet: egyre gyakoribbak a heves esők, az árhullámok és a part menti viharok, melyek a hulladékot elhordhatják vagy a lerakó szélét lebontják. Ráadásul sok ilyen hely pont folyóparton vagy ártereken fekszik, pontosan ott, ahol a természetes vízvisszatartás és a talajvíz is a legsebezhetőbb... A kioldódó mérgek között pedig számos veszélyes van, például PFAS-származékok, PCB-k, higany, kadmium, ólom. Ezek a vegyületek kis mennyiségben is hosszú távon felhalmozódnak az élővilágban, és az élelmiszerláncon keresztül visszajuthatnak az emberekhez. Ha a lerakó a védett területek, vagy mondjuk ivóvíztermelő területek közelében van, a kockázat még súlyosabb.
A legeslegelső probléma igazán meglepő: sok helyen konkrétan nincs rendes nyilvántartás arról, hogy hol vannak a lerakók, mi van bennük, milyen állapotban. Ennek következtében azért igen nehéz priorizálni azt, hogy mégis mit kéne tennünk annak érdekében, hogy az imént felsorolt káros anyagok ne tegyenek kárt az élővilágban.
Mit lehet tenni?
A megoldás többlépcsős:
- tudni kell, mely helyek vannak ár- és partvonalveszélyben,
- érzékelők kellenek a talajvízben és folyóban, és rendszeres vízvizsgálatok,
- meg kell erősíteni a lerakókat technikailag, kellenek partvédelmi beruházások,
- és persze a megelőzés is fontos, hiszen ha kevesebb a hulladék, és több az újrahasznosítható termék otthon, az csökkenti a hulladéklerakók telítettségét.
Azt is fontos felismerni, hogy a szeméttelepek közelében élők sokszor a társadalom leghátrányosabb helyzetében vannak, hiszen ők viselik a legtöbb kockázatot, például a talajszennyezést, vízszennyezést, és persze az ezekkel járó egészségügyi terheket. Ezért mindenképpen tenni kell valamit. Amiben mi a legtöbbet segíthetünk, az pedig az, hogy átállunk a környezetbarát hulladékgazdálkodásra, figyelünk arra, mit dobunk ki a kukába, előnyben részesítjük az újrahasznosítható dolgokat. Ezzel mind magunkon, mind a klímaváltozáson rengeteget segíthetünk.
Fontos tudnivalók a hulladékgyűjtők veszélyeiről
- A technikailag nem biztonságos hulladékgyűjtőkből kiszabadulhatnak a mérgező anyagok.
- A mérgező anyagok belekerülhetnek az ivóvízbe is.
- A klímaváltozás ront a dolgon a szélsőséges viharok miatt, amelyek rongálhatják a lerakót.
- Európa-szerte számos ilyen hely van, amelyet meg kell erősíteni.
- Csökkentenünk kell a hulladéktermelést, és előnyben részesíteni az újrahasznosítható termékeket.
Nyitókép: Jenya Smyk / Shutterstock
Forrás: theguardian
