Két és fél évig bolyongott az Antarktisz alatt egy robot – most rémisztő adatokat küldött

A terv az volt, hogy a robot mérje a víz hőmérsékletét és sótartalmát az Antarktisznál, hogy lássák, mennyi meleg víz éri el alulról a hatalmas jégtömeget. Ehelyett azonban a robot eltűnt. Egyszerűen elsodródott, és hónapokig semmi életjelet nem adott...

Visszatért az Antarktisznál eltűnt robot

A robot visszatérésére senki sem számított, hiszen a legtöbb ilyen gépezet, ha a jég alá sodródik, gyakorlatilag teljesen menthetetlen. Eltelt két év, és mindenki meglepődött: a robot visszatért, jóval nyugatabbra, ráadásul egy olyan helyen, ahol eddig senkinek sem sikerült méréseket végezni. A robot kilenc hónapig sodródott a Denman és a Shackleton gleccser jégpáncélja alatt. Ez azért kifejezetten durva, hiszen ez a világ egyik legelzártabb, legveszélyesebb környezete, ahol az emberek sosem tudtak méréseket végezni. A robot mégis túlélte, és olyan adatokat hozott vissza, ami mindenkit meglepett. Kiderült, hogy a Denman-gleccser alatt meleg vízáramlatok jutnak be a jég alá, ami gyorsítja az olvadást,  és a tengerszint-emelkedést. Ez óriási nagy baj, hiszen a Denman és a Totten együtt 5 méter globális tengerszint-emelkedést blokkolnak. Viszont ha a meleg víz a vastagabb rétegekbe is beáramlik, akkor az olvadás felgyorsulhat, és akkor elindul egy visszafordíthatatlan folyamat. Ha elindul a visszahúzódás, akkor a következő évszázadokban folyamatosan nőni fog a tengerszint, még akkor is, ha megállítjuk a felmelegedést, amire sajnos nincs sok esély. 

És ilyenkor sokan felteszik a kérdést, hogy oké, de ez minket mégis mennyiben érint? Hiszen nem ott élünk. És bár Magyarországnak nincs tengerpartja, a globális tengerszint-emelkedés ránk is elképesztő hatással lehet. Egyrészt felboríthatja a teljes élelmiszer-ellátást, megérkeznek az éghajlati menekültek, a gazdasági hatások megrohamozzák az EU-t, az extrém időjárásról pedig ne is beszéljünk, amit okozhat. Tehát amit a robot ott mért, ránk is bőven hatással van. 

De mégis hogy élte túl a robot a jég alatt ennyi ideig?

A robotnak elvileg minden akadály adott volt egy gyors pusztuláshoz: jégpáncél, sötétség, hideg, nulla kommunikáció. Mégis működött. Minden ötödik napon fel-le mozgott, és mérte a víz hőmérsékletét a tengerfenéktől egészen az úszó jégtömeg aljáig. Amikor nekiütközött a jégnek, az is adatot adott: így tudták meg utólag, hogy pontosan milyen örvények, mélységek és formációk voltak felette. A Shackleton régióban például azt mutatta, hogy ott jelenleg nem jut be elegendő meleg víz, így az a jégtömb stabilabb. A Denman-nál viszont pont az ellenkezője történt: ott a robot olyan "meleg" (néhány fokkal a fagypont fölötti) víztömeget talált, amely már képes alulról bontani a gleccsert.

Ez a felfedezés azért nem hétköznapi, mert ez a legelső alkalom, hogy az emberiség valódi, helyben mért adatot tudott venni erről a kritikus helyről. Most már csak az a kérdés, hogy most mi lesz. Ha a Denman és a Totten instabil állapotba kerül, onnantól nincs visszaút, és borítékolható az 5 méteres tengerszint emelkedés. ÉS az mindannyiunk életére extrém hatással lesz. 

Nyitókép: Oleksandr  Matsibura / Shutterstock

Forrás: zmescience