Egy teljesen új világ olvadt ki a gleccser mélyéről: az állatok össze vannak zavarodva
A klímaváltozás egyre gyorsabb, és ez jelentősen összezavarja a természetet. Így van ez a Kolahoi-gleccserel is.
A Kolahoi-gleccser a nyugati-Himalája egyik ikonikus jégtömege volt: évszázadokon át látta el vízzel azokat a folyókat, völgyeket és embereket, akiknek az élete szó szerint a hó és a jég olvadásától függött. Most azonban a Kolahoi látványosan, évről évre hátrál. Ami korábban hatalmas, volt, ma már inkább egy keskeny, megtöredezett valami, körülötte szürke, frissen előbukkant sziklafalakkal és olyan alpesi rétekkel, amelyeket korábban a gleccser fedett el.
Egy teljesen új táj születik a gleccsernél
Amikor egy gleccser visszavonul, olyan területek kerülnek napfényre, amelyek évezredek óta jég alatt voltak. Ezeket a friss területeket azonnal benépesítik a gyorsan alkalmazkodó növények, a korábban alacsonyabb régiókban élő fajok pedig egyre feljebb húzódnak. Ez azonban elindítja a dominóhatást: az alpesi virágok például hamarabb nyílnak, mint ahogy a beporzók elérnének hozzájuk. De a nagytestű állatok sem tudják követni a változás ütemét. A pézsmaszarvas és a kőszáli kecske elveszti a legelőit, így egyre nehezebben találnak táplálékot. A hópárduc (ami amúgy is ritka) már a falvak környékén jelenik meg, mert egyszerűen nincs hol vadásznia. A helyiek azt mondják, hogy az állatok teljesen össze vannak zavarodva, mert a megszokott ösvények, vízfolyások eltűnnek, vagy egész egyszerűen máshova kerülnek.
A változások nemcsak az állatokat érintik... Az emberekre is hatással vannak. A gleccser olvadékvize évtizedeken át öntözte a rizsföldeket, az almásokat, a sáfrányültetvényeket és a hegyi legelőket. Ma már előfordul, hogy a nyári csatornák egyszerűen kiszáradnak június végére, és a gazdák a termés felét sem tudják megöntözni. Olyan gazdasági és vízellátási bizonytalanság jelent meg, amelyet még a korábbi nehéz évek sem produkáltak... A helyzet kilátástalan.
Mitől gyorsult fel így a gleccser pusztulása?
A Kolahoi visszahúzódása nem új jelenség, de az utóbbi évtizedekben drasztikus sebességre kapcsolt, amely a kutatókat is megdöbbenti. A műholdas mérések szerint több mint 20 százalékát veszítette el alig néhány évtized alatt...
És nem csak a klímaváltozás okolható ezért:
- a korom és a szálló por rátapad a jégre, így az több napfényt nyel el és gyorsabban olvad
- erdőirtások miatt kevesebb az árnyék és a nedvesség
- turizmus és építkezések új utak, hotelek és infrastruktúra formájában a felső völgyekig kúsznak, megbontva a környezet természetes egyensúlyát
A régió tudósai szerint a Kolahoi éves jégvesztése már most is nagyon érzékenyen reagál a hőmérsékletre. Minden egyes 1 Celsius-fok emelkedés körülbelül 60-70 centiméternyi jégvastagság-csökkenést okoz. Ha ezek a jelenlegi trendek fennmaradnak, akkor a Kasmír gleccsereinek akár a kétharmada is eltűnhet a század végére, ez pedig olyan szörnyű dolgokat hozna magával, mint az öntözési időszak lerövidülése, a folyók vízhozamának teljes átalakulása, a hegyi legelők zsugorodása, vagy a veszélyeztetett fajok életének összeomlása.
A klímaváltozás tehát már most jócskán beleszól rengeteg ember és állat életébe. Ha pedig így folytatódik a helyzet, akkor a világunk teljesen össze fog omlani.
Fontos kérdések a Kolahoi-gleccserről
- Miért húzódik vissza ilyen gyorsan a gleccser? - A melegedő éghajlat, a szennyeződések felhalmozódása és a helyi erdőirtások együttesen gyorsítják az olvadást.
- Mi történik a vízellátással, ha eltűnik a gleccser? - Nyáron sokkal korábban száradnak ki a patakok és csatornák, így a mezőgazdaság súlyos vízhiánnyal küzd.
- Miért jelennek meg a hóleopárdok a falvak közelében? - Mert a zsákmányállatok élőhelye és száma csökken, ezért a ragadozók kénytelenek lejjebb húzódni élelemért.
- Visszafordítható a folyamat? - A gleccser teljes "visszanövesztése" nem reális, de a helyi szennyezés csökkentése és az erdők védelme lassíthatja a folyamatot.
Nyitókép: asifsaeed313 / Getty Images
Forrás: The Guardian
