Aki repülőtér közelében lakik, az tudja, mennyire zavaróak lehetnek a gépek. A probléma, hogy a klímaváltozás miatt, csak még rosszabb lesz a helyzet.
Egy új tanulmány szerint nem csak az időjárás, hanem a repülők zajszintje is megváltozik a klímaváltozás miatt. A kutatók azt találták, hogy amikor a levegő melegebb lesz, az repülőgépek nehezebben kapnak felhajtóerőt. Ez azt jelenti, hogy a gépek lassabban és alacsonyabban emelkednek, így hosszabb ideig maradnak közelebb a földhöz. Emiatt azok, akik repülőtér közelében élnek, gyakrabban és erősebben érezhetik a zajártalmat.
A tanulmány Európára fókuszált, és 30 repülőtér modellezésével vizsgálták, miként változik a gépek fel- és leszállása különböző felmelegedési esetekben. Az eredmények azt mutatják, hogy már kisebb mértékű melegedés is jelentős hatással lehet a repülési viszonyokra.
A kulcs abban rejlik, hogy meleg levegőben a légsűrűség csökken. Amikor a levegő ritkább, a légellenállás és a felhajtóerő egyensúlya módosul. Ennek hatására a repülőgépek kevesebb energiával tudnak emelkedni, ezért lefékeződik az emelkedési szög. A tanulmány szerint ez az emelkedési szög átlagosan 1–3 százalékkal csökken, hőségriadós napokon viszont akár 7,5 százalékkal is, és ez már érzékelhető különbség.
Mivel a repülőgép hosszabb ideig halad közel a felszínhez, több lakott területre kiterjedhet az a zónája, ahol a repülőgép hangja elér egy olyan intenzitást, hogy zavarónak érezzük. A kutatók az Airbus A320-as típust vizsgálták, mert ez a géptípus sok helyen használatos rövidebb utakra.
A tanulmány becslései szerint London belvárosában jelenleg körülbelül 60 ezer ember él abban a zónában, ahol az A320-as gépek 50 decibeles zajszintje már érezhető. A számítások alapján 2050-re ez a kör még tovább terjedhet: Londonban akár további 2500 ember kerülhet ebbe a zónába. Madridban további 2000, Lisszabonban, San Sebastiánban és Düsseldorfban pedig mindegyik helyen 1500–1500 fő lehet az új zavaró zajhatár alatt élők száma.
A jelenség ráadásul együtt fut azzal, hogy Európa lakossága egyre inkább városokba költözik. 2050-re az unió becslése szerint az emberek több mint 83,7 százaléka városokban fog élni, míg ez az arány 2015-ben még 76,5 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy sokkal több ember lakik majd közel repülési útvonalakhoz és repülőterekhez.
A fokozódó zajterhelés nem csak kényelmetlenséget okoz, de egészségügyi következményekkel is járhat. A mélyebb frekvenciájú zaj, amely messzebbre hallatszik, különösen zavaró lehet. A hosszan tartó zajstressz alvászavarhoz, feszültséghez, koncentrációs problémákhoz, sőt szív- és érrendszeri panaszokhoz is hozzájárulhat.
Emellett az egyes napokon, főként a nagyon meleg időszakokban a zajszint kiugróan magasabb lehet, vagyis a hatás nem állandó, de ismétlődően visszatérhet. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a zajprobléma még egy újabb elemként illeszkedik a klímaváltozás által már ismert kihívások közé, mint a szélsőséges időjárás, áradások, hőhullámok, illetve a repülés területén az egyre gyakoribb turbulencia.
Nyitókép: Shutterstock/Song_about_summer