Kiderült, melyik európai ország van az élen az újrahasznosításban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA műanyag hulladékok sorsa elképesztően fontos kérdés kellene, hogy legyen. Mégis nagy a különbség Európa országai között, egyes helyek élen járnak ebben, máshol még mindig nem fontos.
Európa évente több millió tonna műanyag hulladékot termel, de az országok között óriási különbségek vannak abban, mennyit sikerül ebből újrahasznosítani. Az Európai Unió friss adatai szerint egy átlagos európai polgár évente 353 kilogramm műanyag csomagolási hulladékot termel, ami hatalmas mennyiség. Az új statisztikák ugyanakkor azt is megmutatják, hogy vannak országok, amelyek példamutatóan bánnak az újrahasznosítással, míg mások még messze vannak a körforgásos gazdaság megvalósításától.
Mely európai országok az újrahasznosítás sztárjai?
Az élen Németország áll, amely évek óta vezeti az újrahasznosítási ranglistát. A német lakosság fegyelmezett szelektálási szokásai, és a jól kiépített hulladékgyűjtő rendszer révén, az országban a műanyag hulladék több mint hatvan százalékát újrahasznosítják. Németországban már az iskolai oktatás része a környezettudatos hulladékkezelés, a városokban pedig fejlett szelektív gyűjtőhálózat működik, amelyet szigorú szabályok és anyagi ösztönzők is támogatnak. A rendszer lényege, hogy minden gyártó felelős a termékei csomagolásáért azok életciklusa végéig.
A második helyen Hollandia áll, ahol a műanyag hulladék közel fele újrahasznosításra kerül. Az ország erősen támaszkodik a lakosság együttműködésére, hiszen a legtöbb városban kötelező a szelektív gyűjtés, és a hulladék nagy részét újrahasznosító üzemekbe szállítják, ahol a legmodernebb technológiákkal dolgozzák fel. A holland kormány célja, hogy 2030-ra teljesen megszüntesse az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és a csomagolóipart is arra ösztönzi, hogy kizárólag újrahasznosítható anyagokat használjon.
Ausztria, Belgium és Svédország szintén a legjobban teljesítő országok közé tartoznak. Ausztriában a hulladék több mint negyven százalékát hasznosítják újra, Belgiumban pedig a fejlett hulladékkezelési rendszer miatt szinte minden műanyag termék új életre kel valamilyen formában. Svédország különösen innovatív megközelítést alkalmaz, hiszen az újrahasznosítás mellett az energiatermelésre is felhasználja a nem újrahasznosítható anyagokat. Az országban a szemétégetők nem a pazarlás, hanem az energiaforrás szimbólumai, hiszen a háztartási hulladékból hőt és áramot állítanak elő.
Rossz példák is előfordulnak
A lista másik végén Görögország, Málta és Románia áll, ahol az újrahasznosítás mértéke továbbra is nagyon alacsony. Ezekben az országokban a hulladékkezelés infrastruktúrája fejletlen, és a szelektív gyűjtés még mindig nem elterjedt a lakosság körében. A legtöbb műanyag szemét a lerakókban végzi, ami komoly környezeti kockázatot jelent. A szakértők szerint a problémát nemcsak a hiányos infrastruktúra okozza, hanem a környezettudatosság hiánya is, amit hosszú távon csak oktatással és szigorúbb szabályozással lehet orvosolni.
Az Európai Unió célja, hogy 2030-ra az összes csomagolóanyag legalább hatvanöt százaléka újrahasznosítható legyen. Ehhez azonban jelentős erőfeszítésekre lesz szükség, különösen azokban az országokban, amelyek még le vannak maradva.
Nyitókép: Shutterstock/witsarut sakorn
