Mi történik Svédországban? Megdöbbentő, mire kérték a lakosokat a száraz július után

Svédországban a nyár idén egészen más arcát mutatta, mint amit az ország lakói megszoktak. A július forró és száraz volt, ami önmagában is szokatlan a skandináv éghajlaton, de a helyzet különösen aggasztóvá vált, amikor kiderült, hogy a hőség közvetlen hatással van a vízellátásra.

Svédország lakóit különös dologra kérték

Stockholm környékén ugyanis a hatóságok arra kérték az embereket, hogy takarékoskodjanak a vízzel, rövidítsék le a zuhanyzásaikat, ne töltsék tele a kerti medencéket, ne mossák le az autójukat, és halasszák el a kertek öntözését. Egy olyan országban, amelyet a világ sokszor a tiszta tavakról és a bőséges édesvízről ismer, ez első hallásra megdöbbentőnek tűnik, de a háttérben nagyon is komoly okok állnak.

Stockholm legfontosabb ivóvízforrása a Mälaren-tó, amely körülbelül kétmillió ember vízellátását biztosítja. A tó vízhőmérséklete azonban a hosszan tartó forróság miatt szokatlanul magasra emelkedett. Ez nemcsak a vízminőséget befolyásolja, hanem a tisztítási folyamatot is lelassítja, ami azt jelenti, hogy a szolgáltató egyszerűen nem tud annyi ivóvizet előállítani, mint amennyire a lakosságnak szüksége lenne. A hatóságok ezért nem tiltásokat, hanem kéréseket fogalmaztak meg, és a jelek szerint az emberek felelősségteljesen reagáltak. Már az első hétvégén 15 százalékkal csökkent a vízfogyasztás, ami azt bizonyítja, hogy a stockholmiak értik a helyzet súlyát.

Az idei nyár nemcsak a főváros környékén okozott meglepetést. Északon, a sarkkör közelében fekvő Jokkmokk városában például tizenöt egymást követő napon volt 25 fok felett a nappali hőmérséklet, ami ezen a szélességi körön rendkívüli ritkaságnak számít. Európa több országában is tapasztaltak hasonló jelenségeket: Norvégia fővárosában, Oslóban a víztározók szintje alacsony lett, ezért ott is takarékosságot javasoltak, míg Finnországban bizonyos vidéki területeken ugyanígy kérték a lakosságot, hogy óvják a készleteket.

Az északi országok sincsenek biztonságban

A helyzet rámutat arra, mennyire sebezhetővé válhatnak még azok az országok is, amelyeket eddig természetes vízbőséggel azonosítottunk. A klímakutatók szerint az extrém hőhullámok ma már legalább tízszer gyakoribbak, mint az ipari forradalom előtti időkben, és egyértelműen összefüggésbe hozhatók a fosszilis energiahordozók okozta globális felmelegedéssel. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövőben Svédországnak, és vele együtt egész Európának fel kell készülnie arra, hogy a víz többé nem magától értetődő erőforrás, hanem tudatosan beosztandó kincs lesz.

A svéd eset azért is különösen figyelemfelkeltő, mert a lakosság gyors és fegyelmezett reakciója azt mutatja, hogy a közösségi felelősségérzet még mindig sokat számít. Az emberek képesek változtatni a szokásaikon, ha látják, hogy valódi szükség van rá. 

Nyitókép: Tommy Alven / Shutterstock