Eltűntek az óriások: így zsugorítja az állatokat a klímaváltozás

Ezek a hatalmas élőlények többek között a ragadozók elleni védekezés, a hatékony táplálkozás és a hőháztartásuk miatt fejlődtek ekkorára. A dinoszauruszok kihalása után a helyüket a nagytestű emlősök vették át: megjelentek a mamutok, a hatalmas óriáslajhárok, és számos más, ma már elképzelhetetlenül nagy állat. De miért is ilyen elképzelhetetlen? A klímaváltozásnál kell kutatni...

A nagy testméret ára: egy igen rövid élet

A 19. században Edward Drinker Cope amerikai paleontológus észrevette, hogy az állatfajok evolúciós vonalai gyakran egyre nagyobb testméretű egyedek felé fejlődnek. Ezt az elvet nevezték el Cope-szabálynak, amely szerint a nagyobb méret előnyt jelentett a túlélésben. Azonban a mai világban egészen más folyamat zajlik: az állatok – a jegesmedvéktől a halakig – egyre kisebbek lesznek, és ebben a klímaváltozás, valamint az emberi tevékenység meghatározó szerepet játszik.

Az evolúció során a nagy testméret addig jelentett előnyt, amíg volt elég táplálék és megfelelő élőhely. Ha azonban a környezet megváltozik, és az erőforrások szűkössé válnak, a nagy test egyszerre hátrányos lesz. Ez történt a dinoszauruszokkal is, amikor egy globális katasztrófa után összeomlott az élelemforrások rendszere. A tudósok ma már tudják, hogy az állatok mérete két fő tényező hatására alakul: a fajok közötti verseny és a kihalás kockázata. Amíg bőséges az élelem és mérsékelt a verseny, a testméret növekedhet. Amikor viszont az élőhely zsugorodik, a táplálék fogy, és a verseny kiéleződik, a kisebb testméret lesz előnyösebb. 

Ez a folyamat jelenleg is zajlik – csak éppen az ember és a klímaváltozás áll a háttérben. Egy 2019-es átfogó vizsgálat kimutatta, hogy a világ legtöbb állatfaja – a halaktól a madarakon át az emlősökig – folyamatosan zsugorodik. A jegesmedvék például ma már csak kétharmad olyan nagyok, mint harminc évvel ezelőtt, ami a csökkenő táplálék és az olvadó jégtakaró közvetlen következménye.

A klímaváltozás újraírja a természet törvényeit

A felmelegedés nemcsak az élőhelyeket alakítja át, hanem a teljes táplálékláncot is felboríthatja. Az ökoszisztémák ugyanis a fajok méretére épülnek: a nagyobb ragadozók a kisebb állatokat eszik, azok pedig még kisebbeket. Ha a nagy testű fajok visszaszorulnak vagy eltűnnek, az egész láncolat megroppan. Ráadásul a melegebb éghajlat és a rövidebb téli időszak sok állat életciklusát felgyorsítja, ami szintén a kisebb méret irányába tolja a fejlődést. A tudósok szerint ez a változás olyan mértékű lehet a következő évszázadban, hogy a természetes környezet, amelyet ma ismerünk, teljesen átalakulhat. A Cope-szabály helyét egy új korszak törvénye veheti át, amelyben nem a nagyobb, hanem a kisebb lesz a túlélő. 

A Föld történetében voltak már gigantikus állatok és voltak törpék is – de az ember által felgyorsított klímaváltozás olyan irányba tolja a fejlődést, amelyben a jövő óriásai talán már soha nem jelennek meg.

Nyitókép:Dotted Yeti / Shutterstock

Forrás: zmescience