A klímaváltozásnak már az asztmásokra is komoly hatása van

A légzőszervi betegek már most is az egyik legérzékenyebb csoportnak számítanak, akiket a klímaváltozás közvetlenül érint. Az időjárás szélsőségei, a tartós hőhullámok, a szmog, a pollenszint megugrása egyre súlyosabb hatással vannak az asztmások és allergiások egészségére. A klímaváltozás nem csupán az életminőséget rontja, hanem az ellátás költségeit és komplexitását is növeli. Egy új, környezetbarát inhalátor jó példa arra, hogyan válhat a gyógyszeripar része a fenntartható megoldásoknak, de az egész egészségügyi rendszer is változásra szorul.

A klímaváltozás súlyosbítja az asztmát? 

A melegebb éghajlat, a száraz és parázsló levegő jelentősen megugrasztja a légúti tünetek előfordulását. Az erősebb napsütés és emelkedett hőmérséklet a növényekben is szaporítja a pollentömeget, míg a magasabb szén-dioxid-szint elősegíti az allergén pollenek mennyiségének növekedését. A hosszabb pollenidőszak és az újonnan megjelenő növények tovább súlyosbítják a helyzetet különösen az érzékeny egyéneknél. A légszennyezés tovább rontja az allergének hatását, például a nitrogén-dioxid és finom részecskék felerősítik a légúti gyulladást, és rohamokat idéznek elő.

A légzőszervi betegeknél meglévő asztma vagy allergia gyorsabban súlyosbodhat hőhullámok és szmog idején. A légúti irritáció például növeli a kórházi sürgősségi esetek számát, ami súlyosabb stádiumhoz és több gyógyszereléshez vezet. Az Európai Respiratory Society és más szakmai szervezetek azt javasolják, hogy az orvosok és betegek tudatosítsák a klímához kapcsolódó egészségügyi kockázatokat, és váltsanak olyan kezelésekre, amelyek kevésbé terhelik a környezetet, például por inhalátorokra, illetve az új, alacsony kibocsátású pMDI típusokra.

Zöld asztmások 

Az Európai Gyógyszerügynökség most hagyta jóvá az AstraZeneca új, környezetkímélő inhalátorát, amelyet rögzített indikációval COPD és asztma kezelésére fejlesztettek. Ez az új típus lényegesen csökkenti a globális felmelegedést okozó gáz kibocsátását, ugyanakkor ugyanúgy működik, mint a hagyományos készülékek. Ez a lépés azt üzeni, hogy a gyógyítás és a környezetvédelem nem zárja ki egymást.

A jelenség súlyát jól jelzi, hogy az egészségügy maga is jelentős kibocsátó: például az Egyesült Királyság egészségügyi rendszere esetében az inhalátorok használata adja a teljes karbonlábnyag mintegy 3 százalékát. Európai szakértők szerint a megoldás kulcsa a szabályozás, az orvosi oktatás és a zöld gyógyszeres előírások bevezetése lesz, így lesz követhető az úgynevezett zöld asztmások koncepciója is.

Nyitókép: Shutterstock/Roman Samborskyi