Napjainkban a levegőszennyezés az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázattal bíró környezeti hatás. A becslések szerint évente 7 millió korai halálesethez járul hozzá, miközben a világ népességének 92%-a nagyon rossz minőségű levegőt lélegzik be.
A levegőben lévő szennyezőanyagok közül a legveszélyesebb a szálló por. Angolul finomszemcsés anyagoknak (particular matter - PM) nevezik. Minél kisebb a szálló por, annál nagyobb veszélyt jelenthet az egészségünkre, ezért is kap kiemelt figyelmet a PM 2.5, ami a 2.5 mikron (az emberi haj szélességének 1/30-a) alatti részecskék csoportja. A mikroszkopikus méret lehetővé teszi, hogy a részecskék a légzőrendszeren keresztül a véráramba jussanak, ezáltal pedig egészségügyi problémákat okozzanak. Az asztma a tüdőrák és különféle szívbetegség is kialakulhat a nagy mennyiségű kis méretű szálló por belégzése során.
iqair.comA részecskék számos forrásból származhatnak, de elsősorban a gépjárművek motorjából, ipari tevékenység során és szénégetés folyamán kerül ki a legnagyobb mennyiség.
Az első ábra mutatja, hogy körülbelül mi lenne az a PM2.5 koncentráció, ami még az ember szervezetére nem káros. A második pedig, hogy az egyes országokban mekkora volt a 2.5 mikron alatti szálló por koncentrációja 2019-ben. A szürkével színezett területek az adathiányos részeket jelölik.
iqair.comiqair.com
Láthatjuk, hogy a legszennyezettebb területek kivétel nélkül az ázsiai térségben helyezkednek el, de az első 35 legszennyezettebb országban 2 európai ország is helyet kap Bosznia-Hercegovina (14. hely 34.6 μg/cm3), Szerbia (32. hely 23.3 μg/cm3) személyében. Magyarország a 66. helyen van 14.6 μg/cm3 értékkel, viszont ez még mindig nem az Egészségügyi Világszervezet által megszabott 10 μg/cm3 érték alatt helyezkedik el.
A legtisztább városok között szerepel Helsinki (6 μg/cm3) és Stockholm (6.1), de meglepő módon New York is helyet kap (7.0 μg/cm3), ami jó példa arra, hogy a hatalmas népesség ellenére is lehetséges egy alacsony PM 2.5 koncentrációjú szintet fenntartani.
lead kép: engoo.mx