Miért hullanak autónyi méretű sziklák a Dolomitokról?

A Dolomitokból lehulló hatalmas sziklák jelensége mögött elsősorban a klímaváltozás áll. A hegyek szerkezetét hosszú időn keresztül a permafroszt, vagyis a fagyott talaj tartotta össze. Ez a jéghez hasonló réteg úgy működött, mint egy természetes ragasztó, amely a repedéseket és a kőzetek közötti réseket kitöltve stabilan a helyükön tartotta a hatalmas tömböket. Az elmúlt évtizedek felmelegedése azonban oda vezetett, hogy a permafroszt egyre nagyobb mértékben olvad. Ennek következménye, hogy a kőzetek elveszítik korábbi szilárdságukat, a repedések kiszélesednek, a sziklák fokozatosan elválnak egymástól és végül hatalmas tömbök szakadnak le. A folyamat sokszor hirtelen történik, hatalmas robajjal, mintha a hegy belseje szétrobbanna.

Egyre rosszabb a helyzet a Dolomitoknál

Az instabilitást tovább fokozza az, hogy az Alpokban az utóbbi időszakban egyre gyakoribbak az extrém hőhullámok és a szélsőséges csapadékesemények. A heves esőzések beszivárognak a repedésekbe, majd a hőmérséklet változásával a víz megfagy és kitágul. Ez a fagyás-olvadás ciklus szétfeszíti a kőzetet és még inkább elősegíti az omlást. Télen és tavasszal a hőmérséklet ingadozása, nyáron a tartós meleg, ősszel pedig az intenzív esőzések jelentenek különösen nagy kockázatot. Egyes kutatások szerint a magasabban fekvő régiókban, ahol korábban stabil permafroszt volt, már néhány fokos hőmérséklet-emelkedés is elegendő ahhoz, hogy az egyensúly felboruljon.

A Dolomitok geológiai szerkezete önmagában is hajlamos az omlásra. A hegyeket alkotó kőzetek váltakozva tartalmaznak kemény mészkő vagy dolomit rétegeket, valamint puhább agyagos rétegeket. Ez a rétegződés azt eredményezi, hogy a nehéz sziklák gyakran gyengébb alapra nehezednek, amely az időjárás hatására gyorsabban erodálódik. Amikor a gyenge alapréteg enged, a fölötte lévő tömbök könnyebben leválnak. Ez a természetes folyamat az éghajlatváltozás miatt ma sokkal gyorsabban zajlik, mint korábban.

Veszélyes a megközelítés

Az utóbbi években több olyan eset történt, amikor autó méretű szikladarabok zuhantak le népszerű túraútvonalak közelében. A helyszínen tartózkodó turisták hatalmas dörgést hallottak, majd porfelhő takarta el a völgyet. Geológusok drónfelvételekkel vizsgálták meg a hegycsúcsokat, és arra jutottak, hogy nemcsak az adott szakasz, hanem a környező hegyek felső része is instabillá vált. Több tízezer köbméternyi sziklatömeg vár arra, hogy leszakadjon.

Mindez nem elszigetelt jelenség, hanem egy egyre gyakrabban ismétlődő folyamat, amely az egész Alpokra jellemző. A hegyekhez kapcsolódó turizmus és a helyi közösségek biztonsága emiatt komoly veszélybe került. Egyre több útvonalat zárnak le megelőzésként, de a szakértők szerint hosszú távon nincs eszköz a természetes folyamat teljes megállítására. Az egyetlen megoldás az alkalmazkodás, vagyis az utak és menedékházak áthelyezése, illetve a veszélyzónák elkerülése.

Nyitókép: Shutterstock/Andrew Mayovskyy