Az állatok után az emberek is veszélybe kerülnek. Szerbia vízhiánya rengeteg nehézséget okoz.
A Balkánon egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, és ezek közül a legaggasztóbb a tartós aszály. Szerbia hegyvidéki területei, amelyek korábban bővelkedtek természetes forrásokban és friss patakokban, ma már vízhiánnyal küzdenek. Ez nemcsak az emberek mindennapjait nehezíti meg, hanem az állattartást is komoly válságba sodorja.
Egyes hegyi falvakban már nem jut elég víz az állatok itatására, és sürgősségi vízszállításokat kellett szervezni. Több száz, sőt egyes térségekben közel ezer tehén élete függ attól, hogy a tartálykocsik időben érkeznek-e. A gazdák kénytelenek a hatóságok és a hadsereg segítségére támaszkodni, hiszen saját forrásaik már teljesen kiszáradtak.
Az aszály egyik oka a csapadék egyenlőtlen eloszlása. A korábbi években megszokott tavaszi és kora nyári esők elmaradtak, a tél pedig jóval enyhébb volt, így kevesebb hó halmozódott fel a hegyekben. A hóolvadásból származó vízkészlet hiánya már a tavasz elején érezhető volt, nyárra pedig kritikussá vált a helyzet.
A vízhiány következménye nemcsak az állatok egészségében jelentkezik, hanem gazdasági szinten is. Ha a tehenek nem jutnak elég folyadékhoz, csökken a tejhozamuk, és nő a megbetegedések kockázata. Ez a helyi gazdáknak anyagi veszteséget jelent, a régió tejtermelése pedig visszaeshet, ami hosszabb távon az árak emelkedéséhez is vezethet.
A probléma ugyanakkor túlmutat az állattenyésztésen. Az emberi fogyasztásra szánt vízkészletek is szűkösebbek, így egyre több helyen vezettek be korlátozásokat. A lakosokat arra kérik, hogy takarékoskodjanak, ne locsolják a kertjeiket, és kerüljék a felesleges vízhasználatot.
A szakértők szerint a helyzet nem egyszeri jelenség. A klímaváltozás miatt a Balkán térsége egyre inkább a szárazság által fenyegetett zónák közé tartozik. A hőhullámok intenzívebbé válása és a csapadék csökkenése hosszabb távon teljesen átalakíthatja a mezőgazdaság szerkezetét. Egyes területeken a gabonatermesztés már most is bizonytalan, és előfordulhat, hogy a jövőben a gazdáknak más, szárazságtűrő növényekre kell átállniuk.
A jelenlegi válság rávilágít arra, hogy mennyire fontos lenne a vízgazdálkodási rendszerek fejlesztése. Szükség van új tározókra, korszerű öntözési megoldásokra és a természetes források védelmére. Ha ezek nem valósulnak meg, a mostanihoz hasonló helyzetek rendszeressé válhatnak, és nemcsak az állatok, hanem a helyi közösségek megélhetése is veszélybe kerülhet.
Nyitókép: Shutterstock/Wirestock Creators