Egy történelmi pillanat a klímavédelemben - dönt a bíróság az államok felelősségéről

A világ történelmet írhat, ezúttal a hágai Nemzetközi Bíróságon. Először fordul elő, hogy a világ országai egy jogi döntés keretében kaphatnak választ arra a kérdésre: vajon kötelesek-e jogilag is védeni polgáraikat a klímaváltozás következményeitől? A történelmi jelentőségű ügyet egy csendes-óceáni szigetország, Vanuatu kezdeményezte, és a világ szeme most arra a döntésre szegeződik, amely meghatározhatja a következő évtizedek klímapolitikáját, és megmutatja, mennyire is fontos valójában a klímavédelem. 

Klímavédelem: jogilag is teszünk a bolygó jövőjéért? 

Vanuatu és több másik sérülékeny állam célja világos: jogi felelősséget kérni az iparosodott országokon, amelyek a történelem során a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátották ki. Az éghajlatváltozás nem elvont fogalom ezeknek az államoknak, számukra a túlélést jelentheti, hogy a világ komolyan veszi-e a klímaválságot. Egyre gyakoribbak a hőhullámok, árvizek, tengerszint-emelkedés, amely egész településeket nyelhet el. Ez már nem csak etikai, hanem jogi kérdés is.

A döntés ugyan nem lesz kötelező erejű, de erőteljes politikai és morális nyomást gyakorolhat az országokra. Ha a bíróság kimondja, hogy az államoknak kötelessége a klímavédelem, az új lendületet adhat a nemzetközi egyezményeknek és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedéseknek. Ráadásul ez jogalapot teremthet a jövőbeni kártérítési perekhez is.

Ez már nem opció, kötelesség

A fiatal generációk, a klímaaktivisták és a fejlődő országok számára ez a döntés lehet az első hivatalos elismerése annak, hogy a világ nem csak választhatja a klímavédelmet, hanem köteles is tenni érte. A klímaváltozás elleni harc most lép át egy új szintre: a szavakat jogi eszközökkel válthatják tettekké.

Ez a jogi fordulópont azt is jelezheti, hogy a klímavédelem kikerül a puszta ígéretek és nyilatkozatok világából, és bekerül a konkrét elszámoltathatóság terepébe. Ha a bíróság állásfoglalása elismeri az államok felelősségét, az precedenst teremthet a jövőre nézve: az érintett országoknak nemcsak vállalásokat kell tenniük, hanem azok elmaradása esetén következményekkel is számolniuk kell. A kérdés már nem az, hogy van-e felelősség, hanem az, hogy ezt ki meri-e végre kimondani.

Nyitókép: Shutterstock/Myibean