Ezek az európai országok sínylik meg legjobban a klímaváltozást

A kutatás úgynevezett klímaváltozási kitettségi és sebezhetőségi indexet (Climate Vulnerability Index – CVI) alkalmazott, amely 192 országot értékelt aszerint, milyen mértékben érinti őket a klímaváltozás, és mennyire állnak készen a válaszadásra. A vörös zóna a legsérülékenyebb régiókat jelöli, ahol egyszerre magas a természeti csapások, például hőhullámok, áradások, vízhiány vagy erdőtüzek valószínűsége, miközben alacsony a felkészültség és az alkalmazkodási kapacitás.

Mi az a vörös zóna, és kik tartoznak ide a klímaváltozás szempontjából? 

Bár a lista élén hagyományosan olyan országok szerepelnek, mint Csád, Szudán vagy a Közép-afrikai Köztársaság, meglepő módon két európai ország is bekerült a vörös zónába: Albánia és Moldova. Ezek az országok nemcsak földrajzi helyzetük miatt sérülékenyek. például hegyvidéki területeik hajlamosak földcsuszamlásra és árvizekre, hanem azért is, mert gazdaságilag kevésbé tudják finanszírozni a klímavédelmi intézkedéseket.

Albánia: az éghajlati szélsőségek új epicentruma

Albánia egyre gyakrabban szembesül extrém időjárási jelenségekkel. Az elmúlt években gyakoribbá váltak a hirtelen lezúduló esőzések, amelyek pusztító árvizeket okoztak, különösen vidéki térségekben. Ezzel egy időben a nyarak egyre forróbbak és szárazabbak, az aszályok hatására csökken a mezőgazdasági termelés, ami az ország egyik fő megélhetési forrása. A klímaváltozás ezen túl komoly hatással van a vízerőművekre is, amelyek az ország energiaszükségletének nagy részét fedezik.

Moldova: a gazdasági törékenység és a klíma kettős csapása

Moldova a kontinens egyik legszegényebb állama, és már most is szenved a mezőgazdaságra épülő gazdaság instabilitásától. A terméshozamok ingadozása, a növekvő vízhiány és a forróság következményei nemcsak a helyi gazdaságot, de az élelmiszerbiztonságot is fenyegetik. Az ország infrastruktúrája elavult, a környezetvédelmi szabályozás gyenge, így Moldova különösen kiszolgáltatott a klímaváltozással járó hatásoknak.

Európa többi része sem dőlhet hátra

Bár a legtöbb nyugat- és észak-európai ország magasabb pontszámot ért el a felkészültség terén, a kontinens egésze fokozottan érintetté válik. A dél-európai országok, Spanyolország, Olaszország, Görögország évek óta küzdenek hőhullámokkal és szárazsággal, míg a közép-európai régióban egyre gyakoribbak az árvizek és szélviharok. Az extrém időjárás hatásai már nem jövőbeni fenyegetések, hanem a jelen realitásai.

Mit lehet tenni?

A kutatók szerint kulcsfontosságú lenne, hogy az országok a klímaadaptációt ne halogassák tovább. Ez nem csupán faültetést vagy energiatakarékos izzók használatát jelenti, hanem a vízgazdálkodás modernizálását, az infrastruktúra megerősítését, a katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztését, valamint a lakosság edukálását. Az olyan országok számára, mint Albánia vagy Moldova, a nemzetközi támogatások és technológiai transzferek is elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy elkerüljék a klímakatasztrófa legsúlyosabb következményeit.

A Columbia Climate School kutatása egyértelmű figyelmeztetés: a klímaváltozás nem ismer határokat, és ha Európa nem lép időben, a kontinens sebezhetőbb részein súlyos válság alakulhat ki társadalmi, gazdasági és humanitárius szinten egyaránt.

Nyitókép: Shutterstock/ Ronnie Chua