720 millió évvel ezelőtti vulkánkitörések indíthatták el a Föld legnagyobb jégkorszakát

Képzeld el, hogy nemcsak a sarkvidékek, de még az egyenlítő környéke is jéggel volt borítva. Körülbelül 700 millió évvel ezelőtt a Föld valóban egy óriási, fagyott hógolyóvá változott – és úgy tűnik, a tudósok most egyre közelebb kerültek a magyarázathoz, hogy pontosan mi idézhette elő ezt a globális jégkorszakot.Egy friss, Journal of Geophysical Research: Planets folyóiratban megjelent tanulmány szerint nem más okozta a teljes bolygószintű megfagyást, mint a gigászi vulkánkitörések és a növényzet hiánya. 

A pokolból jött fagy: vulkánkitörések vezettek a Föld lehűléséhez?

A kutatók figyelmét a Franklin-szupervulkáni esemény ragadta meg, amely kb. 720 millió évvel ezelőtt zajlott le, és ma Észak-Amerika északi területein – Alaszkától Kanadán át Grönlandig – húzódott. A kitöréssorozat során több ezer négyzetkilométer friss, porózus, bazaltos kőzet került a felszínre.A friss, vulkáni eredetű kőzetek különösen hajlamosak az úgynevezett kémiai mállásra. Ez azt jelenti, hogy amikor ezek a kőzetek esővízzel vagy olvadékvízzel érintkeznek, kémiai reakcióba lépnek a levegőben lévő szén-dioxiddal (CO₂). A reakció során a szén-dioxid kivonódik a légkörből, és oldott formában beépül a kőzetekbe. Ha ez nagy területen és gyorsan történik, akkor jelentős mennyiségű szén-dioxid tűnik el a levegőből – ez pedig hosszú távon a bolygó lehűléséhez vezethet.

A kutatók klímamodelleket futtattak, és az derült ki, hogy ez elég volt ahhoz, hogy az addig sem túl meleg Föld teljesen megfagyjon.

A történet kulcsfontosságú eleme, hogy növények ekkor még nem léteztek a Földön. A növényzet nemcsak oxigént termel, de lelassítja a mállási folyamatokat is, mert gyökereivel stabilizálja a talajt. A növények hiányában azonban a csupasz bazalt gyorsan pusztult, és így gyorsabban nyelte el a szén-dioxidot, mint ahogy az természetes úton visszakerülhetett volna a légkörbe. Ez a folyamat végül visszafordíthatatlan lavinát indított el, amelynek eredménye a „Snowball Earth” – azaz „Hógolyó Föld” – állapot lett. A kutatók szerint egészen az egyenlítőig érhettek a jégmezők, és csak sok millió év elteltével kezdett újra melegedni a bolygó, miután a vulkánok újra aktívabbak lettek, és visszajuttatták a CO₂-t a levegőbe.

Miért nem fagyott meg máskor is a Föld?

Hasonló léptékű vulkáni események több más alkalommal is előfordultak bolygónk történetében, ám ezek soha nem okoztak globális jégkorszakot. Miért? A kutatók szerint ezek az események melegebb időszakokban történtek, vagy akkor, amikor a sűrű növényzet lassította az eróziót. Ez az egyedülálló, szerencsétlen időzítés tehát kulcsfontosságú lehetett ahhoz, hogy bolygónk ekkor „lefagyott”. 

Bár ma a bolygó a globális felmelegedés irányába tart, ez a tanulmány egy újabb emlékeztető arra, hogy a Föld klímája rendkívül érzékeny a szén-dioxid koncentrációjára. A természetes folyamatok, mint például a vulkáni tevékenység és a kőzetek mállása, kettős hatással lehetnek – előidézhetik a felmelegedést is, de ugyanígy lehűlést is hozhatnak.

Nyitókép:seo byeong gon / Shutterstock

Forrás: The Guardian