
Több fa, kevesebb halál. Hogyan kapcsolódik össze a városi zöld és az életmentés?
Képzeljük el, hogy az elmúlt húsz évben világszerte egy kicsit zöldebbek lettek volna a városaink. Hogy több fát ültetnek, nagyobb parkokat alakítanak ki, a kopár betonfelületeket pedig zölddel borítják, mert az életmentés mindennél fontosabb. De hogy jön ez ide? Most képzeljük el azt is, hogy ez a kis zöldítés több mint egymillió ember életét menthette volna meg. Nem utópia, ezt állítja egy friss tanulmány, amely a Monash Egyetem kutatóinak nevéhez fűződik.
A kutatás szerint, amely a The Lancet Planetary Health folyóiratban jelent meg, ha 2000 és 2019 között 30%-kal nőtt volna a városi zöldfelületek aránya, világszerte 1,16 millió ember élhetne ma is. Ennyivel csökkenthette volna a zöld növényzet a hőhullámok okozta halálozásokat, ami egyre nagyobb probléma a klímaváltozással sújtott világban. A tanulmány több mint 11 ezer városi térséget vizsgált meg szerte a világon, műholdképek alapján mérve a növényzettel borított területek arányát.
A hatás döbbenetes: már egy 10%-os zöldfelület növekedés is több mint 860 ezer életet menthetett volna meg. A 20%-os növekedésnél ez a szám már meghaladja az egymilliót, míg a 30%-os zöldítés a legtöbbet, 1,16 millió életet jelentett volna. A tanulmány azt is megállapította, hogy ezek az intézkedések akár 36%-kal csökkenthették volna a hőhullámok miatti halálesetek számát.
A legnagyobb hatás Dél-Ázsiában, Kelet-Európában és Kelet-Ázsiában lett volna, ezekben a régiókban él a legtöbb ember, és gyakoriak a hőhullámok. De Európa sem kivétel: egy korábbi kutatás szerint például a kontinens 93 nagyvárosában a zöldfelület 30%-os növelése évente több mint 2600 halálesetet előzhetett volna meg a nyári hónapokban.
A zöld növényzet ugyanis természetes hűtőként működik. Árnyékot ad, csökkenti a talaj és a levegő felmelegedését, párologtatással hűt, és csillapítja az úgynevezett városi hősziget hatást, azt a jelenséget, hogy a városok betonfelületei jelentősen melegebbek lehetnek, mint a környező vidéki területek. Ráadásul a fák nem csak hűtenek, de javítják a levegő minőségét, csökkentik a stresszt, és ösztönzik az embereket a mozgásra, a szabadban tartózkodásra.
Bár a tanulmány a múlt adataival dolgozik, üzenete egyértelműen a jövőnek szól. Ahogy a hőhullámok egyre gyakoribbá és halálosabbá válnak, a városok vezetőinek felelőssége, hogy előrelátóan gondolkodjanak. A természetes hűtés olcsóbb, fenntarthatóbb és hosszú távon hatékonyabb, mint a légkondicionáló rendszerek tömeges használata.
Nyitókép: Donatas Dabravolskas / Shutterstock