Figyelem! Ilyen káprázatos égi jelenségekben lehet részünk júliusban!

A napforduló után még mindig hosszúak a nappalok az északi féltekén, de ahogy enyhül az este, érdemes kicsit kint maradni, vagy akár hajnalban kelni – hiszen az égbolt szuper dolgokat tartogat. 

Júliusi égi jelenségek

A júliusi égbolt egyik legszebb mozzanata lesz, amikor a fogyó Hold különböző bolygók társaságát keresi. Július 10-én teljesen megtelik, majd ahogy csökken a fénye, egymás után közel kerül a Szaturnuszhoz, a Vénuszhoz, a Jupiterhez és a Marshoz is. Ezeket a látványos együttállásokat nem kell távcsővel keresni: egy tiszta éjszakán szabad szemmel is megfigyelhetők, különösen hajnalban vagy naplemente után. Különösen izgalmas lesz a július 20-i hajnal, amikor a Hold elhalad a Fiastyúk – más néven Plejádok – csillaghalmaz előtt. Bár hazánkból maga az okkultáció, azaz a csillagok eltakarása nem figyelhető meg teljes egészében, a közelség így is páratlan látványt kínál. A Fiastyúk legismertebb tagjai – Alcyone, Maia, Merope vagy Electra – szabad szemmel is jól láthatók, ha kellően sötét helyen figyeljük az eget.

Ez a csillaghalmaz a világ számos kultúrájában kiemelt szerepet kapott. A görögök hét nővérként tisztelték, Japánban Subaru néven ismert, Új-Zélandon pedig a maori újév kezdetét jelzi. 

Aphelion és Sirius – amikor a távolság nem számít

Érdekesség, hogy július 3-án bolygónk eléri a Nap körüli pályájának legtávolabbi pontját, az apheliont. Ilyenkor több mint 152 millió kilométer választ el minket a Nap középpontjától – és mégis, éppen ez az időszak a legforróbb az északi féltekén. A magyarázat egyszerű: nem a távolság, hanem a Föld forgástengelyének dőlése szabja meg az évszakokat. Mivel a Föld ilyenkor lassabban halad pályáján, a nyár is hosszabbra nyúlik: az északi félteke nyara mintegy négy nappal hosszabb, mint a délié. Idén ez az időszak 15 perccel rövidebb lesz, mint tavaly – csillagászati szempontból mérhető, hétköznapi életünkben alig észrevehető különbség.

Júliusban a hajnali órákban felbukkan a Sirius is – a legismertebb csillag a Canis Major, vagyis a Nagy Kutya csillagképben. A régiek szerint a Sirius hajnal előtti felbukkanása hozza el a legmelegebb, legszárazabb időszakot. Az egyiptomiak a Nílus áradását kötötték hozzá, míg a görögök a forróságot és betegségeket. Ma már inkább csak jelképes a kapcsolata a hőhullámokkal.

Még Kapu Tibort is láthatjuk az égen 

Persze csak átvitt értelemben igaz ez. Június 25-én Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa, sikeresen csatlakozott az ISS-hez az Axiom-4 küldetés keretében. A Heavens Above honlap másodpercre pontos időpontokkal szolgál, hogy mikor lehet látni az ISS fénylő pontként áthaladni az éjszakai égbolton, gyakran még a hajnal hűvösében.

Ha tehát az égi jelenségek szerelmese vagy, vagy csak szeretnél részese lenni Kapu Tibor utazásának, akkor mindenképpen kémleld az eget éjjel, vagy hajnalban, a megadott időpontokban!

Nyitókép: CeltStudio / Shutterstock

Forrás:timeanddate