Műhús? Ugyan, egyen inkább baktérium-fehérjét!

A klímakatasztrófa elleni fellépés egyik legnagyobb színtere az étkezés. Pontosabban szólva az állattartás és a tejtermelés, ezek az ágazatok ugyanis hatalmas szén-dioxid kibocsátással működnek, amit valahogyan vissza kell fogni.

Terület, víz és károsanyag

Nem csak az a baj az állattenyésztéssel, hogy nagy a karbonlábnyoma, vagy hogy a kérődző állatok nagy mennyiségben termelik a metánt. Komoly gondot jelent az is, hogy az állatokat hatalmas területen kell tartani - ráadásul még így is jóval kevesebb a rendelkezésükre álló tér, mint kellene -, élelmezésük pedig szintén területeket igényel. Ez jelentősen növeli a termelés alá vont földek mennyiségét, így pedig az erdőirtások mértékét is.

kép: foodnavigator-asia.com

Az állatok is isznak, és a takarmányt is öntözni kell, vagyis a földhasználat és a karbonlábnyom mellett a vízfelhasználás mértéke is igen magas. Mindezek együtt sokkal szélesebb skálán okoznak rombolást a bolygón, mintha “csak” a károsanyag - kibocsátást szemlélnénk. Vagyis az ágazat számára mindenképpen reformok kellenek, ellenkező esetben még ennél is komolyabb bajban leszünk.

Műhúsvagy alternatív fehérje

A lehetőségek köre szerencsére itt is bővül, mindenképpen nálunk, fogyasztóknál indul a változás, hiszen nekünk kell csökkenteni húsfogyasztásunkat, méghozzá jelentősen. Sok család a hét minden napján fogyaszt húst, ami egyrészt egészségtelen, másrészt a klímahelyzethez is hozzájárul. A heti 2-3 alkalommal fogyasztott húsételek már jóval reálisabb lehetőségként jelentkeznek.

kép: medicalnewstoday.com

Az sem mindegy, milyen hús mellett voksolunk. A marhahús szénlábnyoma a legnagyobb, míg a csirkéé alegkisebb. De lehetőségünk van a laborban készítettműhús fogyasztására is, mely elvileg ízében nem különbözik a megszokott hústól, ráadásul nem egészségtelen, és fedezi a fehérjeszükségletet. Ellenben előállítása elég drága, és persze károsanyag-kibocsátással is jár, bár messze nem akkorával, mint a hagyományos módszer.

Kutatók most azonban egy új fehérjével álltak elő, melyet baktériumok termelnek. A talaj lakó baktériumok persze szintén “esznek”, őket hidrogénnel táplálják, melyet a víz elektromos bontása útján szereznek be a kutatók. A fehérje pedig tökéletes hús lehet, ráadásul sokkal kedvezőbb a bolygóra gyakorolt hatása. A víz és földfelhasználása az állattenyésztéshez képes 100-szorklímabarátabb, a növénytermesztéshez képest pedig 10-szer jobb.Mindehhez, ha az áram megújuló forrásból származik, akkor a károsanyag-kibocsátás gyakorlatilag nulla.

lead kép: asia.nikkei.com