Őrült meleg: nem csak egy kifejezés, tényleg vannak, akiknek az agyára megy a kánikula
A hőhullámok hatásairól általában az emberek egészségügyi problémái jutnak eszünkbe, pedig a forróság az állatvilágot is komolyan megviseli. A kánikula okozta következmények pedig messze túlmutathatnak az egyes fajokon: akár teljes ökoszisztémák működését is befolyásolhatják.
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok nemcsak az emberek szervezetét terhelik meg. A tudósok szerint a kánikula az állatok agyműködésére és viselkedésére is jelentős hatással van, ami hosszú távon a természetes élőhelyek és táplálékhálózatok működését is befolyásolhatja.
- A hőhullámok rontják számos állat tanulási és problémamegoldó képességeit.
- A magas hőmérséklet fokozhatja az agressziót kutyáknál, macskáknál, kígyóknál és más fajoknál.
- A hőség az agy működését is befolyásolhatja, memóriazavarokat és figyelemcsökkenést okozva.
- A beporzók gyengülő tájékozódása a mezőgazdaságra és a természetes ökoszisztémákra is hatással lehet.
- A kutatók szerint a klímaváltozás állatokra gyakorolt viselkedési hatásait még mindig alábecsüljük.
A dél-afrikai Kalahári-sivatagban élő tarka rigótimália (Turdoides bicolor) jó példát szolgáltat erre. Normál körülmények között ezek a madarak könnyedén megoldanak egyszerű feladatokat, például megkerülnek egy átlátszó akadályt, hogy elérjenek egy jutalomfalatot. Hőhullámok idején azonban sokszor újra és újra az akadályt csipegetik, miközben figyelmen kívül hagyják a kézenfekvő megoldást. Egy másik kísérletben, amikor azt kellett megtanulniuk, hogy két fedél közül melyik rejti a táplálékot, a melegben kétszer annyi próbálkozásra volt szükségük a feladat elsajátításához.
Hasonló jelenséget figyeltek meg zebrapintyeknél is. Amikor egy átlátszó csőből kellett kiszedniük egy lisztkukacot, a nagy melegben rendre a cső falát próbálták csipegetni ahelyett, hogy az egyetlen nyitott végénél keresték volna a megoldást.
Erőszakossá tesz a kánikula?
A kutatások szerint a hőség nemcsak a tanulási képességeket rontja, hanem az agressziót is fokozhatja. Embereknél régóta ismert, hogy a magas hőmérséklet összefüggésben állhat az erőszakos cselekmények, a mentális problémák és az öngyilkosságok gyakoribb előfordulásával. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az állatvilágban is hasonló folyamatok zajlanak.
Egy amerikai vizsgálat közel 70 ezer kutyaharapási eset elemzése alapján arra jutott, hogy forró, napos és szmogos időben gyakoribbak a támadások. Egy 32 Celsius-fokos napon körülbelül 10 százalékkal nagyobb volt a harapás kockázata, mint 15 fokos időben. Más kutatások szerint a macskák és egyes kígyófajok is hajlamosabbak lehetnek harapni a melegebb időszakokban.
Az olasz Appenninekben élő zergék esetében a felmelegedés a növényzet csökkenésén keresztül fokozza a táplálékért folyó versengést. A kutatók számításai szerint a század végére akár 50 százalékkal is nőhet az agresszív összecsapások száma. Trópusi halaknál szintén azt tapasztalták, hogy a melegebb víz fokozza a támadó viselkedést.
A jelenség hátterében részben az áll, hogy a magas hőmérséklet közvetlenül befolyásolhatja az idegrendszer működését. Különösen sérülékenyek azok az állatok, amelyek nem képesek saját testhőmérsékletük szabályozására, például a halak és a rovarok. Egérkísérletek arra utalnak, hogy a hőség gyulladást okozhat az agy memóriáért felelős területén, a hippokampuszban, sőt idegsejtek pusztulásához is vezethet.
Nem csak az egyedi esetek okoznak gondot
A következmények az egész ökoszisztémára kiterjedhetnek. A poszméheknél végzett kísérletek szerint 25 Celsius-fok körüli hőmérsékleten a legtöbb egyed sikeresen megtanulta összekapcsolni a különböző virágszíneket a jutalommal. Amikor azonban a hőmérséklet 32 fok környékére emelkedett, már kevesebb mint felük teljesítette sikeresen a feladatot. Ha a beporzók nehezebben találják meg a megfelelő virágokat, vagy nem tudnak visszatalálni a kaptárba, annak a mezőgazdaság és a természetes növénytársulások is megérezhetik a hatását.
A fent említett tarka rigótimáliák esetében azt is megfigyelték, hogy 36 fok felett romlott a ragadozók felismerésének képessége. Hűvösebb időben egyértelműen megkülönböztették a veszélyes ragadozót egy ártalmatlan tárgytól, a forróságban azonban jóval bizonytalanabbul reagáltak. Ez növelheti a ragadozók általi elhullás kockázatát, ami hosszú távon a populációk csökkenéséhez vezethet.
A kutatók szerint a hőhullámok hatásait még mindig hajlamosak vagyunk kizárólag a közvetlen hőstressz szempontjából vizsgálni. Pedig ha az állatok rosszabbul tanulnak, nehezebben találnak táplálékot, gyakrabban kerülnek konfliktusba vagy kevésbé ismerik fel a veszélyeket, annak az egész ökológiai rendszerre kiterjedő következményei lehetnek. A klímaváltozás tehát nemcsak az állatok testét, hanem az „elméjét” is próbára teszi.
Nyitókép: Pixel-Shot / Shutterstock
forrás: Live Science
