Hivatalosan is itt van az El Niño – soha nem volt még olyan durva, mint most lesz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huMegérkezett az El Niño, és a szakértők szerint ezúttal nem egy átlagos eseményről van szó. A legfrissebb előrejelzések alapján a 2026–2027-es periódusban a modern megfigyelések egyik legerősebb El Niño-ja alakulhat ki.
A világ meteorológusai hónapok óta figyelik a trópusi Csendes-óceánban zajló folyamatokat, és most már hivatalossá vált: kialakult az El Niño. Az amerikai NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) júniusi elemzése szerint a jelenség nemcsak jelen van, hanem a következő hónapokban tovább is erősödhet. A szakemberek jelenleg 63 százalékos valószínűséget adnak annak, hogy a 2026–2027-es esemény a „nagyon erős” kategóriába kerül, és ezzel a mérések történetének egyik legjelentősebb El Niño-ja lesz.
Röviden, tömören:
- A NOAA hivatalosan is megerősítette, hogy kialakult az El Niño a trópusi Csendes-óceánon.
- A modellek szerint 63% az esélye annak, hogy a 2026–2027-es esemény „nagyon erős” kategóriába kerüljön.
- Egyes előrejelzések szerint az óceáni hőmérsékleti anomália a 4 °C-ot is megközelítheti, ami minden korábbi modern El Niño-t felülmúlhat.
- Az El Niño várhatóan tovább növeli a globális átlaghőmérsékletet, és újabb rekordmeleg éveket hozhat.
- Világszerte fokozódhat az aszályok, árvizek, erdőtüzek és más szélsőséges időjárási események kockázata.
Mi is az az El Niño?
Az El Niño az ENSO (El Niño–Déli Oszcilláció) természetes éghajlati ciklusának meleg fázisa. Ilyenkor a középső és keleti egyenlítői Csendes-óceán felszíni vizei a megszokottnál jóval melegebbé válnak, miközben a passzátszelek legyengülnek vagy átmenetileg meg is fordulhatnak. Ez az óceán-légkör rendszerében olyan változásokat indít el, amelyek hónapokon keresztül befolyásolják az időjárást a világ számos térségében.
A NOAA meghatározása szerint El Niño akkor alakul ki, ha a Niño 3.4 régió tengerfelszíni hőmérséklete legalább 0,5 Celsius-fokkal meghaladja a sokéves átlagot. Ezt a küszöböt már átlépte a rendszer, sőt a keleti Csendes-óceán egyes részein a víz hőmérséklete több mint 2 fokkal magasabb az átlagosnál.
A kutatók figyelmét azonban nem elsősorban az El Niño ténye, hanem annak várható intenzitása is keltette fel.
Miért lesz különleges?
A nemzetközi klímamodellek jelentős része legalább 2,5 fokos pozitív anomáliát vetít előre a kulcsfontosságú Niño 3.4 térségben, miközben néhány forgatókönyv a 4 fokos eltérést sem zárja ki. Ez azért figyelemre méltó, mert az eddigi két legismertebb modern El Niño – az 1997–1998-as és a 2015–2016-os esemény – nagyjából 2,3 fokos csúcsértéket ért el.
A mostani helyzetet továbbá különlegessé teszi a kialakulás sebessége. Néhány hónap leforgása alatt jutott el a klímarendszer egy gyenge-közepes La Niña állapotból egy potenciálisan rendkívül erős El Niño felé. Ilyen gyors átmenet csak ritkán fordul elő a megfigyelések történetében. Egyes kutatók szerint ebben szerepet játszhat a globális felmelegedés is, bár ennek pontos mértékét egyelőre még vizsgálják.
Az El Niño rendszerint megemeli a Föld átlaghőmérsékletét, mivel az óceánból jelentős mennyiségű hő kerül a légkörbe. Ez különösen fontos most, amikor bolygónk már eleve rekordközeli meleg állapotban van. A legutóbbi El Niño is hozzájárult ahhoz, hogy a 2024-es év a mérések egyik legmelegebb időszaka legyen. A mostani esemény ezért újabb globális hőmérsékleti rekordok előtt nyithatja meg az utat 2026-ban és 2027-ben.
A jelenség hatásai nem korlátozódnak a hőmérsékletre
A múltbeli tapasztalatok alapján az El Niño gyakran együtt jár súlyos aszályokkal, árvizekkel, erdőtüzekkel és mezőgazdasági károkkal. Egyes térségekben a csapadék mennyisége jelentősen megnőhet, míg máshol tartós szárazság alakulhat ki.
A tudósokat különösen az aggasztja, hogy a történelem egyik legsúlyosabb éghajlati katasztrófája is egy rendkívül erős El Niño idején következett be. Az 1877–1878-as esemény világszerte pusztító aszályokat, terméskieséseket és éhínségeket idézett elő. Bár a mai világ jóval fejlettebb infrastruktúrával és előrejelző rendszerekkel rendelkezik, a légkör és az óceánok ma lényegesen melegebbek, mint a 19. század végén voltak. Emiatt a kutatók szerint nem lehet kizárni, hogy egy hasonló erejű El Niño napjainkban is rendkívül komoly következményekkel járjon.
A következő másfél év ezért kiemelt figyelmet kap a klímakutatók körében. A pontos hatásokat még nem lehet előre megmondani, de egy dologban nagy az egyetértés: a 2026–2027-es El Niño az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb és legnagyobb figyelemmel kísért éghajlati eseménye lehet.
Nyitókép: Shutterstock
forrás: NOAA, Live Science
