Minden eddiginél több pénzt égettek el az erdőtüzek 2025-ben
A tüzek pusztításában érintett összterület nagysága az egyik legalacsonyabb volt az elmúlt több mint két évtizedben. Ennek ellenére az erdőtüzek példátlan gazdasági károkat, tömeges kitelepítéseket és jelentős emberi veszteségeket okoztak.
A 2025-ös év különös ellentmondást hozott az erdőtüzek történetében. Miközben a világon a leégett terület nagysága az egyik legalacsonyabb volt az elmúlt több mint két évtizedben, a tüzek mégis rekordméretű gazdasági károkat, tömeges kitelepítéseket és jelentős emberi veszteségeket okoztak. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy ma már nem az számít, hány hektár ég le, hanem az, hogy a tüzek hol és milyen körülmények között pusztítanak.
A 2025-ös év első pillantásra kedvezőnek tűnhetett volna az erdőtüzek szempontjából. Világszerte mintegy 335 millió hektár égett le, ami 16 százalékkal marad el a hosszú távú átlagtól, és a második legalacsonyabb érték 2002 óta, ugyanakkor viszonyításképpen: ez kicsit több, mint India teljes területe. Az erdőtüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás is viszonylag "alacsony" volt, 11 milliárd tonna CO₂ került a légkörbe.
A számokon túl azonban egészen más kép is kirajzolódik:
- Több mint 300 ezer embert kellett kitelepíteni.
- Legalább 90 ember életét vesztette.
- Az erdőtüzek a biztosított természeti károk 38 százalékát tették ki.
2025 egyik legdurvább erdőtűz-katasztrófája
Az év egyik legsúlyosabb tűzvésze januárban történt Kaliforniában. A Los Angeles környékén pusztító Palisades és Eaton tüzek 31 ember halálát okozták, közel 12 ezer lakóépületet semmisítettek meg, és több mint 150 ezer embert kényszerítettek otthona elhagyására. A teljes gazdasági kár meghaladta a 140 milliárd dollárt, amivel az esemény az Egyesült Államok történetének legpusztítóbb erdőtüze lett.
Kanadában eközben immár harmadik egymást követő évben zajlott rendkívüli tűzszezon. A kutatók szerint a 2023 és 2025 közötti időszakban a kanadai erdőtüzek több szén-dioxidot bocsátottak ki, mint az azt megelőző 15 évben összesen. Saskatchewan, Manitoba és Ontario tartományok különösen érintettek voltak. A szakértők attól tartanak, hogy az északi, nagy szénraktárként működő erdők tartós károsodást szenvedhetnek.
Sajnos Európa sem maradt erdőtüzek nélkül
Európában a hőhullámok és az aszály kedveztek a gyorsan terjedő tüzeknek. A kontinensen 28 ember halt meg, több mint 120 ezer embert kellett kitelepíteni, és egyszerre hat ország szorult nemzetközi segítségre. Spanyolországban augusztusig több mint 350 ezer hektár égett le. Portugáliában történetének legnagyobb erdőtüzével küzdöttek, míg Franciaországban az 1949 óta legnagyobb tűz tombolt. Az Egyesült Királyságban szintén rekordnagyságú terület vált a lángok martalékává.
A legnagyobb ázsiai katasztrófa Dél-Koreában alakult ki, ahol az ország történetének legsúlyosabb erdőtűz-kitörése során 32 ember halt meg, több mint 37 ezer embert evakuáltak, és több mint 100 ezer hektár égett le.
A kutatók szerint mindez egy új korszak kezdetét jelzi. Miközben a szavannatüzek sok térségben visszaszorulnak, a mérsékelt övi és északi erdőkben egyre gyakoribbá válnak a rendkívül intenzív tüzek. A klímaváltozás által erősített hőhullámok, aszályok és szélsőséges időjárási helyzetek egyre kedvezőbb feltételeket teremtenek a nagy erejű tűzvészek számára. A szakértők szerint a kibocsátások csökkentése, a tudatos erdőgazdálkodás és a hatékonyabb felkészülés nélkül a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak a 2025-höz hasonló pusztító tűzszezonok.
Nyitókép: AFP
forrás: University of East Anglia
