Ezek a folyók hatalmas bajban vannak – ökológiai krízis fenyeget
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huEgy friss kutatás szerint a klímaváltozás, a felmelegedő vizek és az emberi beavatkozások együtt olyan folyamatot indítottak el, amely hosszú távon tömeges ökológiai károkat okozhat. A folyók jelentős része érintett.
Riasztó folyamat zajlik a világ folyóiban: egy friss nemzetközi kutatás szerint a folyók oxigénellátása globális szinten romlik, ami már most komoly ökológiai veszélyeket hordoz magában. A vizsgálatot a Chinese Academy of Sciences kutatója, Qi Guan vezette, a csapat pedig több mint 3,4 millió műholdfelvételt és klímaadatot elemzett az 1985 és 2023 közötti időszakból.
A kutatók több mint 16 ezer folyó állapotát vizsgálták világszerte, és arra jutottak, hogy a folyók közel 80%-ában csökkent az oldott oxigén mennyisége. Az átlagos visszaesés évtizedenként körülbelül 0,045 milligramm literenként, ami elsőre nem tűnhet soknak, a szakértők szerint azonban már egészen kis változások is komoly ökológiai következményekkel járhatnak.
- A világ folyóinak közel 80%-ában csökkent az oldott oxigén szintje 1985 és 2023 között.
- Az átlagos oxigénvesztés évtizedenként 0,045 mg/l volt.
- A legveszélyeztetettebbek a trópusi folyók, köztük az Amazonas és a Gangesz.
- A fő ok a klímaváltozás: a melegebb víz kevesebb oxigént képes megtartani.
- A folyamat tömeges halpusztulásokhoz, biodiverzitás-csökkenéshez és „holt zónák” kialakulásához vezethet.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a folyamat várhatóan tovább gyorsulhat a következő évtizedekben. A modellek alapján a század végére Dél-Amerika, India, az Északi-sarkvidék és az Egyesült Államok keleti részének folyói akár 10%-os oxigénveszteséget is elszenvedhetnek. Különösen aggasztó a helyzet a trópusi folyók esetében: az Amazonas és a Gangesz vízrendszere a legveszélyeztetettebbek közé tartozik. A Gangesz oxigénvesztése ráadásul mintegy húszszor gyorsabb lehet a globális átlagnál.
Mi okozza a folyók oxigénhiányát?
A kutatás szerint a háttérben elsősorban a klímaváltozás áll. A melegedő víz ugyanis fizikailag kevesebb oxigént képes oldott állapotban megtartani. Ahogy nő a vízmolekulák mozgási energiája, az oxigén könnyebben távozik a vízből a légkör felé. A kutatók szerint ez önmagában a globális oxigéncsökkenés mintegy 63%-át magyarázza. A helyzetet tovább rontják az emberi beavatkozások és az időjárási szélsőségek. A gátak és a lassabb vízáramlás csökkentik a levegő és a víz közötti oxigéncserét, miközben az aszályok és a hőhullámok tovább melegítik a folyókat. Emellett a szennyezőanyagok – például a mezőgazdaságból származó tápanyagok, a sók és a szerves anyagok – szintén fokozzák az oxigénfogyást.
Az élővilág sínyli meg igazán
Az oldott oxigén létfontosságú a vízi élővilág számára. A halak, planktonok, vízinövények és baktériumok is ebből „lélegeznek”, így már kisebb oxigéncsökkenés is felboríthatja az ökoszisztémák egyensúlyát. A kutatók szerint akár 0,1 mg/l-es visszaesés is jelentős változásokat indíthat el. Ha az oxigénszint túl alacsonyra esik, tömeges halpusztulások és úgynevezett „holt zónák” alakulhatnak ki, ahol az élőlények többsége már nem képes túlélni.
A trópusi folyók különösen sérülékenyek.
Bár sokan azt feltételeznék, hogy a hidegebb, északi vizek vannak nagyobb veszélyben, a kutatás éppen az ellenkezőjét mutatta ki. A trópusi folyók eleve melegebbek, ezért természetesen alacsonyabb az oxigéntartalmuk is, vagyis közelebb állnak a hipoxia – azaz az oxigénhiányos állapot – kritikus küszöbéhez.
A szakértők szerint a folyók oxigénvesztése lassú, de rendkívül tartós folyamat, amely hosszú távon csökkentheti a biodiverzitást, ronthatja a vízminőséget, és egyre gyakoribb ökológiai összeomlásokhoz vezethet. A kutatók úgy vélik, hogy már további 4–5%-os oxigéncsökkenés is kritikus következményekkel járhat a következő évtizedekben.
Nyitókép: Shutterstock
forrás: sciencealert.com
