Egyre hosszabbak a napok - A klímaváltozás már a Föld forgását is befolyásolja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huMár nem csak a hőmérő higanyszála jelzi, hogy valami megváltozott a bolygónk körül. A klímaváltozás ugyanis már a Föld tengely körüli forgását is elnehezíti, ami egészen szürreális mellékhatásokkal jár.
Ha az utóbbi időben te is úgy érezted, hogy valami nem stimmel az idővel, akkor nem képzelődtél, a napok tényleg hosszabbodnak. Persze nem órákról van szó, csak milliszekundumokról, de a kutatók szerint az emberi tevékenység okozta klímaváltozás olyan tempóban lassítja a bolygónk forgását, amire az elmúlt 3,6 millió évben nem volt példa.
A klímaváltozás hatása röviden: miért lassul a Föld forgása?
- A sarki jégtakarók olvadása miatt rengeteg víz szabadul fel.
- A tengerszint-emelkedés megváltoztatja a bolygó súlyelosztását.
- A változó súly miatt változik a Föld forgási sebessége is.
- A GPS-eknek és a precíziós óráknak ez komoly problémát okoz.
A globális felmelegedés hatásai
Az éghajlatváltozás következményei közül eddig főleg a hőségről és a viharokról beszéltünk, de a tengerszint-emelkedés is komoly hatással van a bolygónkra. Valahol érthető, hogy ezt sokáig nem kutatták, elvégre ki gondolna arra, hogy a sarki jég olvadása és a napok hossza között összefüggés van? Pedig van, és a magyarázat meglepően egyszerű.
A jelenséget a legegyszerűbben egy pörgő műkorcsolyázóval lehet szemléltetni. Amíg a karjait szorosan a teste mellett tartja, hihetetlen tempóban pörög, de amint széttárja őket, azonnal lelassul. Pontosan ezt műveli most a globális felmelegedés a Földdel. A sarkvidéki jég elolvad, a víz pedig - mintha a bolygó kinyújtaná a karjait - az egyenlítő köré gyűlik. Ez a tömegátrendeződés pedig folyamatosan fékezi a forgást.
A Journal of Geophysical Research: Solid Earth hasábjain megjelent tanulmányban feketén-fehéren leírták, hogy az ezredforduló óta évszázadonként 1,33 milliszekundummal lett hosszabb a napunk. Ez földtörténeti léptékkel mérve döbbenetesen gyors változás.
A kutatók egészen kreatív módon, apró tengeri egysejtűek, a foraminiferák maradványaiból olvasták ki a múltat. Ezek a fosszíliák ugyanis tűpontosan jelzik, hogyan változott a tengerszint az évmilliók alatt, amiből végül ki tudták következtetni a napok akkori hosszát is.
Milliszekundumok - kinek számít ez?
Első hallásra tényleg bagatellnek tűnik. Az alvásunkat nem befolyásolja, a cirkadián ritmusunkat sem - ezt a kutatók is egyértelműen leszögezik. Reggel ugyanúgy csörög az ébresztő, ugyanúgy sötétedik be este.
Csakhogy van, ahol ezek az apró eltérések nagyon is számítanak. A GPS-rendszerek, az űrnavigáció és a modern digitális infrastruktúra atomidőn alapul, vagyis bizonyos atomok rezgésfrekvenciáján. Ezek a rendszerek rendkívül precíz időmérést igényelnek, és ha a Föld forgása fokozatosan elcsúszik ettől az atomidőtől, az előbb-utóbb komoly zavarokat okozhat. Nem holnap, nem is a jövő évben, de a folyamat már elindult.
Mit hoz a század vége?
Benedikt Soja, az ETH Zürich professzora szerint a klímaváltozás a 21. század végére erősebben befolyásolja majd a napok hosszát, mint maga a Hold. Ha a globális felmelegedés jelenlegi pályán folytatódik, a napok hossza 2,62 milliszekundummal nőhet a század végéig.
Ez a szám önmagában talán nem mond sokat. De ha belegondolsz, hogy a jégtakarók olvadása és a tengerszint-emelkedés már a bolygó alapvető fizikai viselkedését is megváltoztatja - nem csak partvonalakat rajzol át, nem csak városokat fenyeget -, akkor az éghajlatváltozás következményei egészen más megvilágításba kerülnek.
Nyitókép: Shutterstock
