Egyre hosszabbak a nappalok a világon mindenütt

Egyre hosszabbak a nappalok a világon mindenütt

A klímaváltozással szembe kell nézni, hiszen bármit is teszünk, akkor is benne vagyunk. Viszont nem is hinnénk, hogy ez a folyamat mi mindenre van hatással, hiszen bonyolult rendszerről van szó, amit még messze nem értünk egészen.

Jön a víz

Az Albertai Egyetem több más szervezettel együtt folyamatos vizsgálat tárgyává tesz, hogy mekkora is lehet a 21. század végére a tengerszintek emelkedése. A kérdés fontossága kiemelt, főleg a vízparti települések, nagyvárosok számára, hiszen az emelkedés mértéke akár a végüket is jelentheti.

(Kép: astroedu.iau.org)

A klímaváltozás egyik velejárója, a dominósor egyik eleme a tengerek szintjének emelkedése. A folyamatosan melegedő klíma megolvasztja a gleccsereket, és hatalmasokat harap ki a sarki jégtakaróból is. Ennek hatása kettős, hiszen a jég felszíne visszaveri a sugárzást, ugyanakkor a jég olvadásával rengeteg víz kerül az óceánokba, tengerekbe. Ez édesvíz, ami komolyan befolyásolni képes – ekkora mennyiségben – a sókoncentrációt, ami pedig nem csak a benne élő állatokra és növényekre lehet hatással, hanem az áramlatokra, és ezzel együtt természetesen az időjárásra, viharokra, és rengeteg másra is.

A jég olvadása folyamatos dokumentáció alá esik, így a tudósoknak frissülő adatbázis áll rendelkezésére ahhoz, hogy jóslatokban bocsátkozzanak a tengerszint emelkedését illetően. De ahogyan az lenni szokott, a jég olvadása egy másik érdekes változással is együtt jár.

Hosszabb nappalok

A Földön minden mindennel összefügg, és nem ismerjük annyira ezt a rendszert, hogy egy változásnak minden egyes hatását előre tudjuk jelezni. Nagyon érzékeny rendszerről van szó, amelynek egyetlen elemét mozdítva is elképesztő változásokkal nézünk szembe.

(kép:pinterest.com)

A jég olvadása rengeteg plusz vizet jelent, ami azonban eloszlik a Földön, vagyis nem marad meg a sarkoknál. A néhány milliárd liter víz súlyban is tetemes, ami pedig már olyan dolgokra is hatással van, mint a Föld forgása. A tudósok megállapították, hogy a súly eltűnése a sarkokról lassítja a Föld mozgását, vagyis szépen lassan, de hosszabbodnak a nappalok. Ez persze számunkra nem igazán érezhető, hiszen 100 évente 1,7 ezredmásodpercről beszélünk, de a Föld idejét is számításba véve ez jelentős változás lehet, ami érintheti akár az életet is.

A tudósok azt is megfigyelték, hogy az utóbbi 3000 évben a Föld magja egyre gyorsabban mozog, míg a külső kéreg lassul. A megfigyelés érdekes, de egyelőre nincs elég adat ahhoz, hogy hosszútávú következtetéseket lehessen levonni, így marad a további kutatás, és persze az ezzel együtt járó konteók megjelenése.

(lead kép: amtrak.com)