Miért enyhébb a tél Európában, mint Észak-Amerikában?
Hóesés, jég és csontig hatoló hideg. Ez a három jellemző Észak-Amerikában a télre. De nálunk miért enyhébbek már a telek?
Biztosan mindenki észrevette már, hogy Amerikában valahogy mindig durvább a tél, mint nálunk. De ez mégis hogy történhet meg?

Ugyanaz a szélességi kör, különböző tél
Ha ránézünk a térképre, feltűnhet valami igazán furcsa. Az egyező szélességi körök, de az eltérő időjárások. Például London és Calgary szinte pontosan ugyanazon a szélességi köröm fekszik, mégis, míg az angol fővárosban télen ritkán süllyed fagypont alá a hőmérséklet, addig a kanadai városban a -10 Celsius fok is mindennapos. Ugyanez igaz például New York-ra és Madridra, vagy Észak-Dakotára és Bécsre: a hasonló földrajzi elhelyezkedés ellenére az európai városokban sokkal enyhébb a tél. Felmerül a kérdés: ez hogy lehetséges? A választ pedig nem a térképen, hanem az óceánban és a levegőben kell keresnünk.
A főszereplő a történetben a Golf-áramlat, és a mögötte húzódó hatalmas rendszer, az úgynevezett Atlanti Meridionális Áramlási Rendszer (AMOC), amelyről mi is már sokszor írtunk. Ez az áramlás meleg vizet szállít a trópusokról az Atlanti-óceán északi részébe, majd hidegebb, sűrűbb vízzel tér vissza a dél felé a mélyben. A felszíni meleg víz felmelegíti a környező levegőt, ami aztán a nyugatias szelek segítségével Európa belseje felé sodródik. Tehát konkrétan a trópusokon begyűjtött hőenergiát a víz és a szél egyenletesen eloszlatja Európa felett, ami átlagosan 8-10 fokkal növeli a téli középhőmérsékletet az észak-amerikai városokhoz képest. A nyugatias szelek nyugatról keletre fújják az óceán feletti meleg levegőt a Brit-szigetekre, Franciaországra, és Nyugat-Európára. A hatás télen sokkal erősebb, így az Atlanti-óceán partvidékén fekvő városokban (pl. London, Párizs) a tél enyhe és csapadékos marad, míg a tengerentúlon, ahol a szelek hidegebb légtömegeket hoznak, sokkal fagyosabb lesz a klíma.

A másik ok az, hogy Európa viszonylag keskeny és minden oldalról víz veszi körül: Az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger, és az Északi-tenger. A víznek hatalmas a hőkapacitása, tehát lassan melegszik, és lassan hűl ki. Nyáron a meleget elraktározza, télen pedig fokozatosan visszaadja, így mérsékli az extrém hideget.
De ez miért nem működik Észak-Amerikában is?
A kérdés teljesen jogos! Hiszen ha az Atlanti-óceán mindkét partja mellett van meleg áramlat, az miért nem enyhíti a telet például New Yorkban is? A válasz pedig az, hogy a Golf-áramlat és a légkör viszonya teljesen más az amerikai oldalon. A meleg víz az USA keleti partján halad északra, de nem tud olyan mélyen benyomulni a szárazföld belsejébe, mint nálunk. Ráadásul az Appalache-hegység és a sziklás-hegység alakítja a légáramlást, ami azt jelenti, hogy a magas hegyláncok elterelik a szelek útján, így pedig lehetővé teszik, hogy a sarkvidéki levegő dél felé áramoljon. Ebben pedig nem más játszik szerepet, mint az általunk sokszor említett jet stream, ami gyakran déli irányba hullámzik a kontinens felett, tehát hideg levegőt hoz Kanadából az Egyesült Államok középső területeire. Ezért fordul elő az, amit cikkünk elején próbáltunk megérteni: Calgaryban dermesztő hideg van, Londonban pedig szinte pulcsis, 8 fok.
A tenger közelsége mindenhogyan befolyásolja a hőmérsékletet, nyáron is. Télen melegebb, mint a levegő, így fűti a part menti régiókat, viszont nyáron hűvösebb, mint a levegő, ezért az óceánparti területek nem lesznek olyan forrók. Ezért van az, hogy például Róma forróbb, mint London, pedig alig vannak délebbre.
Európa enyhébb telei tehát nem csodák, hanem egy összetett rendszer eredményei. Azonban a klímaváltozás ebbe is beleszólhat, gyengítheti, átalakíthatja a rendszert. Pontosan ezért kell küzdenünk ellene.
Nyitókép:Peter Hermes Furian / Shutterstock
Forrás:livescience