Több a jég az Antarktiszon? A klímaváltozás trükkösen dolgozik

Az elmúlt évtizedek folyamatos jégvesztesége után ez elsőre jó hírnek tűnhet – ám a tudósok szerint valójában nem jelent valódi fordulatot, sőt, éppen a klímaváltozás egyik következménye lehet.

Nőtt a jég mennyisége, de a klímaváltozás a nyakunkon

A friss tanulmány szerint – amely a Science China Earth Sciences folyóiratban jelent meg – évente mintegy 108 milliárd tonna jég került vissza a jégtakaróra ebben a rövid időszakban. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy a 2010-es években évi átlagban 142 milliárd tonna jég tűnt el.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás nem lineáris folyamat. Bár a hosszú távú tendencia egyértelműen a melegedés felé mutat, időnként lehetnek olyan időszakok, amikor az ellenkezője látszik történni – például egy-egy év extrém hidegebb, vagy jelen esetben több hó esik, mint máskor.

Ez történt most is: a hirtelen megnövekedett hóesés – főként Kelet-Antarktiszon – ideiglenesen növelte a jégtömeget. Érdekesség, hogy ez a fokozott csapadékhullás is a globális felmelegedés következménye: a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani, ami aztán erőteljesebb havazásokhoz vezethet.

Átmeneti változás, nem fordulat

A kutatás négy nagy gleccsermedencére fókuszált, de a szakértők szerint az egész kontinens jégtömegére is érvényes lehet a megfigyelés. Ugyanakkor azt is hozzáteszik: ötven évnyi ilyen intenzív havazásra lenne szükség, hogy az Antarktisz visszanyerje azt a jégmennyiséget, amit az 1980-as évek óta elvesztett.

Ráadásul az újabb adatok szerint ez a havazási tendencia már el is tűnt. A NASA 2025-ös mérései szerint a csapadék mennyisége visszatért a korábbi, alacsonyabb szintre – így a jégtakaró növekedése valószínűleg csak rövid távú kilengés volt...

A kínai kutatók szerint az antarktiszi jég változása fontos éghajlati jelzőrendszer: amit itt látunk, az nem csupán a kontinens sorsa, hanem a bolygó klímájának állapota is.

A helyzet tehát összetett. Az Antarktisz jégtakarójának sorsa nem egyszerűen olvadás vagy növekedés kérdése – hanem folyamatos egyensúlyozás a hőmérséklet, a csapadék, a tengeráramlatok és sok más tényező között. Az viszont biztos: a hosszú távú trendek egyértelműen az olvadás irányába mutatnak, és ezzel párhuzamosan emelkedik a tengerszint, megváltozik az éghajlati rendszer, és egyre nagyobb nyomás nehezedik az emberi társadalmakra is.

Nyitókép: Oleksandr  Matsibura / Shutterstock

Forrás: theguardian