
A fejlődő országok – különösen a kis szigetállamok – egyre nagyobb aggodalommal figyelik, hogy a gazdag országok késlekednek a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges új nemzeti terveik benyújtásával.
A kis szigetállamok veszíthetnek a legtöbbet - vagy inkább ők veszíthetnek elsőre. Hiszen a tengerszint emelkedése számukra nagyos is valós probléma, mely egyre fojtogatóbban jelentkezik, de önmaguk kevesek ahhoz, hogy fellépjenek ellene...
A megfelelő tervek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a világ tartani tudja, vagy inkább képes legyen a legjobban megközelíteni a párizsi megállapodásban vállalt 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedési korlátot. Az ENSZ szerint az országoknak legkésőbb szeptemberig már a konkrét szakpolitikai lépésekkel kellene előállniuk, de ezzel egyelőre szinte minden állam lemaradásban van.
A meglévő vállalások alapján a Föld akár 2,8 fokkal is melegedhet. A szigetállamok szerint a tétlenségnek súlyos ára lehet: természeti katasztrófák, ökoszisztéma-összeomlás, élelmiszerválság és tömeges migráció. Ezért arra szólítják fel különösen a G20-ak vezetőit, hogy még a novemberi COP30 csúcs előtt, szeptemberig nyújtsák be ambiciózus, minden üvegházhatású gázra kiterjedő és hazai intézkedésekre alapozott terveiket. A jelenlegi állapot nemcsak a klímacélokat veszélyezteti, hanem a globális biztonságot is aláássa - legalábbis a szigetállamok szempontjából mindenképpen.
Forrás:theguardian
Nyitókép: Shutterstock/AsiaTravel